Áll a bál.
Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő a kormánypárti Mandinernek fejtette ki gondolatait azzal kapcsolatban, hogy a jövő héten Magyarországra látogat az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága (CONT).
A hírek szerint pedig Daniel Freund német zöldpárti politikus is Magyarországra érkezik majd, hogy társaival együtt megvizsgálják a magyar jogállamiság helyzetét.
Deutsch Tamás az Európai Parlament plenáris ülésének szünetében, Strasbourgban kijelentette:
„Magyarország a korrupcióellenes küzdelem mintaországa”,
sőt, hozzátette: reménykedik abban, hogy hazánkat példának tekintik majd a „brüsszeli bürokraták”.
„Aztán itt van ez a jövő heti vizit, az EP »Márki-Zay Pétere«, az európai politika egyik futóbolondja, a német zöldpárti EP-képviselő Daniel Freund is hazánkba látogat, akinek az az egyetlen politikai teljesítménye, hogy németül tudja ismételgetni az O1G-szöveget az érvek helyett. Hát, idáig süllyedtünk”
– mérgelődött a fideszes politikus, akinek korábbi kijelentéseire reagált Daniel Freund is, amiről >>ITT<< írtunk bővebben.
„Hé, @dajcstomi, most olvastam az interjúdat a Mandinerrel. Bírom a vicceid: »Magyarországé az EU leghatékonyabb antikorrupciós rendszere«. Nem bírom a sértegetést: »Freund az európai politika egyik futóbolondja« De kérlek világosíts fel: mi a pokol az, hogy »O1G-szöveg«??”
– írta Freund, akinek elmagyarázták, hogy az „O1G” kifejezés Simicska Lajos kijelentésére utal, amikor a nagyvállalkozó 2015. február 6-án kijelentette: „Orbán egy g*ci.”
A Fidesz EP-képviselője úgy tartja: Freund és képviselőtársai budapesti útja illeszkedik az Európai Bizottság „legprimitívebb politikai nyomásgyakorlási céljaihoz”, aminek szerinte része az is, hogy
visszatartják a Magyarországnak szánt uniós forrásokat.
Deutsch a kormánypropaganda jól ismert szólamai mellett beszélt arról is, hogy szerinte a magyar kormány az elmúlt hónapokban „minden létező feltételt, úgynevezett mérföldkövet teljesített” ahhoz, hogy megkaphassuk az uniós forrásokat.
„Miután június elején az utolsó betűig leegyeztetett igazságügyi reform is életbe lép, immár minden akadály elhárul, hogy a hétéves költségvetés fejlesztési forrásaihoz hozzáférjünk”
– vélekedett az EP-képviselő.
A Telex emlékeztetett: az uniós források közül egy összefonódó feltételrendszer miatt jelenleg visszatartják a magyar költségvetéstől
- az önrész nélkül nagyjából 22 milliárd euró (mostani árfolyamon több mint 8300 milliárd forintnyi), kormányon keresztül 2021-től kiosztható felzárkóztatási források szinte egészét;
- a „rendes” uniós költségvetésen felüli, 5,8 milliárd eurós helyreállítási alap vissza nem térítendő részét (januárban döntött a kormány, hogy az alapból kérhető hitelt is kéri);
- valamint a közérdekű vagyonkezelő alapítványoknál és az ilyen, alapítványi hátterűvé alakított egyetemeknél a tagállamok döntése óta megtiltották bármiféle támogatási szerződés (kötelezettségvállalás) megkötését.
Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési biztosa május elején járt Magyarországon, aki az ügyben tárgyalásokat folytatott Orbán Viktor kormányával. Ugyan a kabinet megállás nélkül azt hangoztatja, hogy a tárgyalások sínen vannak, mondják „jól haladnak”, azonban az uniós döntéshozók szerint amíg nincsenek törvénybe iktatva az Európai Bizottság feltételei,
addig nem lehet szó a források megindításáról sem.
