Nagy éhség tombolt Magyarországon a Rákosi korszak alatt.
Állnak az utcalányok az élelmiszerbolt előtt kínálva magukat az uraknak ezért-azért.
Arra megy egy öreg nénike. Látja, hogy nagy sorban állás van a bolt előtt, hát odamegy és megkérdi az egyik örömlányt:
– Kedveském miért álltok sorban a bolt előtt?
Az utcalány is ember, nem akar a néni lelkivilágába taposni, ezért azt mondja neki:
– Hát cukorért nénikém!
– Óhh! Az nekem is elkelne! – s beáll a sorba.
Jönnek az ÁVH-sok, begyűjtik a utcalányokat. Amikor a nénihez ér az egyik ÁVH-s, meglepődve kérdezi:
– Néninék, hát még maga is?
– Tudja kedveském, még én is elszopogatom!