Magyarország a 2010 után mutatott teljesítményével ma már egyfajta mintát is jelent a sikeres válságkezelésre, ezért odafigyelnek ránk – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter pénteken Washingtonban a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) éves közgyűlésének plenáris tanácskozása után.

A miniszter a közmédiának adott interjúban elmondta, hogy Magyarország ma már a segítő, a donorországok közé tartozik, így tárgyalt a Világbank alelnökével is, akivel arról állapodott meg, hogy keresik azokat a lehetőségeket, amelyek révén magyar vállalatok bekapcsolódhatnak világbanki finanszírozásból megvalósuló ukrajnai programokba.

Varga Mihály, aki európai országcsoportot képviselő kormányzó-helyettesként részt vett a Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottság plenáris ülésén, közölte, hogy érzékeltetni akarta régiónk speciális helyzetét, amelyben Közép és Kelet-Európa az orosz-ukrán háború közvetlen közelsége miatt van. Ebben az energiakitettség nagyon fontos kérdés, amire válaszokat kell találni, az alternatív lehetőségek megtalálásán keresztül is – mondta és hozzátette, hogy a szankciós energiaválság kezelése is feladata a régió országainak.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a magas energiaárak jelentősen megnövelik az infláció mértékét ebben a régióban, ami már olyan tehernövekedést jelent a középosztály, illetve az alsó-középosztály számára, amit állami segítség nélkül nagyon nehéz kiküszöbölni. Ezért is volt helyes a magyar kormány lépése, amellyel megőrizte a rezsivédelmi intézkedéseket, és az átlagfogyasztás mértékéig továbbra is támogatott áron lehet hozzájutni az energiahordozókhoz – mutatott rá, hozzátéve, hogy tárgyalásain szóba került a magyar rezsivédelmi intézkedés, mint egyfajta „jó gyakorlat”.

Varga Mihály kiemelte, hogy míg Magyarország korábban rá volt szorulva a Nemzetközi Valutaalap pénzére, most azt érzékelte, hogy a szervezet akár a magyar megoldásokra is nyitott, és „érdeklődéssel fordulnak felénk”.

Az a magyar megoldás, amely 2010 után elindult, azaz, hogy a gazdasági visszaesésre nem feltétlenül megszorító lépésekkel, hanem a gazdaság ösztönzésével kell reagálni, egy olyan elem, amely azóta az IMF csomagjában is szerepel, és amiről most több ország gazdasági válságkezelése kapcsán is egyeztetnek – fejtette ki a pénzügyminiszter.

Hozzátette, hogy Magyarország már nem tartozik és nem kíván azon országok közé tartozni, amelyek rá vannak szorulva a valutalap forrásaira, ebben a viszonyrendszerben Magyarország azokat a megoldásokat kívánja megismertetni az IMF-el, amelyek a 2010-es években segítettek abban, hogy Magyarország egy „IMF-megsegítette” országból egy olyan országgá tudott válni, amely már a koronavírus-világjárvány előtt a legmagasabb növekedést produkálta az Európai Unióban.

A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap éves közgyűlésén bemutatták a valutaalap friss gazdasági előrejelzését. A helyzet drámai megváltozását mutatja, hogy míg a tavaszi gazdasági összefoglaló címe az volt, hogy a „Háború visszaveti a gazdasági kilábalást”, a héten kiadott dokumentum már úgy foglalja össze a helyzetet, hogy „Szembeszállni a megélhetési költségek által okozott válsággal”, ami azt is jelenti, hogy a világ jó részében idén és jövőre is az infláció okozza majd a legnagyobb gondot. Erre mutatott rá Kristalina Georgieva, a szervezet vezérigazgatója a közgyűlés idején tartott sajtótájékoztatóján. Ahogy mondta, az infláció azt jelenti, hogy a lakosság jó része gazdasági válságot érzékel majd, még akkor is, ha országában a gazdasági növekedés összesített száma nem kerül a negatív tartományba.

A szervezet vezetője felhívta a figyelmet, arra is látnak esélyt, hogy a jövő évi globális gazdasági növekedés történelmi mélypontra, 2 százalékra kerül. Kína gazdasági növekedése ugyanakkor ismét erőre kaphat, az idei 3,5 százalék után jövőre már a 4 és fél százalékot közelítheti.
forrás: blikk.hu