Kellemetlen akadályok a nyilvános padokon, félkész tengerparti házak, vagy magas tornácok, amik rögtön a második emeletre vezetnek – első pillantásra talán úgy tűnhet, hogy ezek csak elbaltázott építészeti és tervezési megoldások, de valójában ésszerűbb a magyarázat rájuk, mint gondolnánk. Szétnéztünk kicsit a világban, hogy magyarázatot adjunk azokra a furcsa építészeti megoldásokra, melyek láttán a legtöbb turista csak a fejét vakarja tanácstalanságában.
8 ,,Befejezetlen házak Görögországban.”
A figyelmes turisták valószínűleg észrevették, hogy Görögországban, Törökországban, Cipruson, de még Horvátországban is sok fele találkozni félkész, befejezetlen házakkal, melyeknek hiányzik a második emeleteik. A család ilyenkor az alsó szinten él, az emeletnek pedig vasbeton elemek és gerendák árválkodnak, mintha csak félbemaradt volna az építkezés.
A jelenségre valójában két magyarázat létezik: az egyik, hogy a válság miatt az emberek nem tudták befejezni a házak építését, a másik (valószínűbb), hogy az említett országokban az ilyen házak hiányos, félkész háznak számítanak, ezért nem kell utánuk adót fizetni.
7 Hajléktalanok elleni padok.
Sok amerikai és európai nagyvárosban találhatunk olyan furcsa formájú, sokszor egyenesen kényelmetlen padokkal, melyek mintha szándékosan lettek volna ilyen rosszul megtervezve. Ez tényleg így van: ezeket a főként parkokban és forgalmas közterületeken található padokat direkt úgy tervezik, hogy kényelmetlenek legyenek és a hajléktalanok ne tudjanak rajtuk aludni.
6 Amerikai magas tornácok.
Bárki, aki valaha is nézett már amerikai filmet, az biztos észrevette, hogy New Yorkban, Massachusettsben, Connecticutban, és más új-angliai régióban található városokban gyakran látni ilyen, magas tornácú házakkal. Valójában ez nem a dizájn-megoldás, jó okkal építették őket ilyenre.
A 19. században, amikor ezeket a házakat építették, még főképp lovakkal közlekedtek az emberek, ezért az utcák sokszor szó szerint az állatok ürülékében úsztak. A megemelt tornácú házaknak az emeletei is magasabban vannak, ezért sokkal higiénikusabbnak gondolták őket az emberek.
Egyébként ezeket a házakat egy bizonyos „brownstone” névre keresztelt anyagból építették, ami rendkívül népszerű volt akkoriban. Ennek köszönhető a házak ikonikus megjelenése.
5 Helytakarékos ajtók.
Ne lepődj meg, ha egy ázsiai szállodaszoba ajtaja nem kifelé vagy befelé nyílik. A helytakarékosság miatt Ázsiában a legtöbb helyen tolóajtókat (pontos nevén: Shōji) használnak, mely egy nagyon kényelmes alternatíva, amivel sok hely szabadítható fel a lakásban. Ázsiában már az üvegajtók elterjedése előtt is papírral borított ajtókat használtak, hogy több fényt eresszenek át.
4 Házak konyha és fürdőszoba nélkül.
Mai fejjel meglehetősen furcsán hangzik, de Kelet-Európában a nagy gazdasági világválságot követően bizony sok olyan emeletes ház épült, ahol a lakásokban nem voltak sem konyhák, sem pedig fürdőszobák.
Persze fürdeni és enni azért kellett, így a lakosok számára közös fürdőt építettek az emeletes házak mellett, illetve az étkeztetésük is hasonló, menza-szerű módon volt biztosítva.
3 Ablaktalan házak.
A világ legtöbb részén az ablaktalan házak annak a jele, hogy az épületek már elhagyatottak, de Kubában nem. Kubában üvegablakok helyett fából készült redőnyök borította ablakokat használnak, mivel így klíma nélkül is hatékonyan megoldható a házak hűvösen tartása. Külön figyelmet érdemelnek az ablakokra és ajtókra helyezett fémrácsok, melyek szinte már műalkotásnak számítanak a sokszínűségük és egyediségük miatt.
2 Szétcímkézett házak.
Csehországban a keresett ház megtalálása nem olyan egyszerű, mint a világ más részein. Ennek oka, hogy egyszerre többféle jelzést is használnak a házakon. A piros táblákon a kerületek neve és házak kerületen belüli elhelyezkedése olvasható, a kék táblák az utca és az épület számát jelölik, és olykor a biztonság kedvéért azért egy külön táblán még feltüntetik az utcák eleje-vége jelzéseket, valamint a közeli kereszteződések neveit is.
1 Indiai zuhanyzók
Az indiai emberek higiéniai szokásai meglehetősen eltérnek a világ többi részén élő emberek szokásaitól. A fürdőszobákban általában csak egy csap és egy vödör található, mivel a zuhanyzók és fürdőkádak kiépítését pazarlásnak tartják az indiai emberek. A megszokott fürdőszobákkal kizárólag a szállodákban, és a tehetősebb indiai lakosok házaiban találkozhatunk.
Bónusz: még néhány rövid érdekesség a világ különböző részein látható tervezési megoldásokról.
Függöny nélküli házak
Hollandiában, Svédországban és Norvégiában sok függöny nélküli lakással és házzal találkozhatunk. Nem véletlenül: az ott élő emberek ezt a magas életszínvonal jelének tekintik, nagyobbnak tűnik tőle a ház, és megkönnyíti a szomszédok közötti interakciót.
Cipőkefék a tornácon
Finnországban számtalan helyen találhatunk beépített keféket a bejárati ajtók mellett, hogy a cipőnkkel és csizmánkkal ne vigyük be a havat és a sarat a házakba.
Segélyhívó telefonok a hidakon
Szöulban a Han-folyó felett átívelő hidak olyan népszerű öngyilkos-helyek, hogy a hidakra segélyhívó telefonokat szereltek, hogy az ugrani készülő embereket a pszichológusok le tudják beszélni az öngyilkosságról.
Újrahasznosítási naptár
Japánban a szemétszállítás nagyon bonyolult. Nem rakhatunk ki akármilyen szemetet a házunk előtt lévő kukába, csak akkor, amikor az újrahasznosítási naptár ezt engedélyezi. A szabály megszegése esetén, annak mértékétől függő pénzbüntetés jár.
