Ha az emberek megszűnnének létezni, 3,5 millió tonna szemét maradna összegyűjtetlenül Japántól Kaliforniáig. Ez azt jelenti, hogy még több műanyaghulladék kóborolna az utcákon, erdőkben és óceánokban. Nem lenne meglepő, ha 1000 évvel később arra ébrednénk, hogy még mindig műanyag McDonald’s poharak hevernek a környéken. De nem minden rossz hír, hiszen az emberek hiánya rengeteg jót tenne a bolygónak és minden tulajdonságának. Összeszedtünk 8 szürreális hipotézist, amelyek valóra válnának, ha 1000 évig aludnánk.
1. A Földön mindenhol visszanőttek volna az erdők.
Egy súlyosan károsodott esőerdőnek több mint 4000 évre van szüksége ahhoz, hogy teljesen regenerálódjon. Ez azért van, mert az emberi tevékenység megnehezíti, hogy gyorsabban végezze a munkáját. Ha tehát az ember nem létezne a bolygón, a fák és a természet minden eleme a vártnál sokkal gyorsabban visszanőne.
Az erdőkben élő állatok is elkezdenének szaporodni, mivel bőséges táplálék állna rendelkezésükre. Az állatok pedig kulcsfontosságú tényezői a kiirtott erdős területek regenerálódásának. Emellett az árnyékot kedvelő fáknak bőven lenne idejük megtalálni a helyüket. Ez az eljárás több mint 160 évig tartana.
2. Óriási számú épület dőlne össze.
Az otthonok építéséhez használt legtöbb tetőzsindely 20-30 éves élettartamra készül. Ezt követően szivárgások és egyéb problémák jelennek meg, amelyek kijavításához emberi beavatkozásra van szükség. Abban a pillanatban, amikor a tető szivárogni kezd, csak idő kérdése, hogy a víz elkorhasztja a fa tetőszerkezetet és a falakat. Emiatt a faszerkezetek lennének az elsők, amelyek tönkremennek.
Az üveg- és fémszerkezetek szintén nagyon gyorsan elkezdenének pusztulni. Tehát elfelejtheted ezeket a szuper magas és puccos felhőkarcolókat, ahol a munkahelyed található. Az egyetlen épület, amely valószínűleg még 1000 év múlva is állni fog, az kőből készült.
3. A bolygó koromsötét lett volna.
Az emberek elalvását követő első napon a legtöbb fosszilis tüzelőanyaggal működő erőmű leállna, ami világszerte áramkimaradásokat eredményezne. Csak a Times Square-en és Las Vegasban lenne még néhány napig fény. A hűtőnkben lévő összes élelmiszert megtámadnák a csótányok és egerek, amelyek mostantól uralják a világot.
Ezen kívül sok vízszivattyús metrórendszer meghibásodna, ezért 36 óra alatt elárasztaná az alagutakat. Alaszkában az olajtároló tartályok csordultig telnének, majd később felrobbannának. Az olaj elkezdene kifolyni, és több liternyi olaj kerülne az óceánba.
4. A legtöbb háziállat kihalna.
Az olyan állatok, mint a kiskutyák és a juhok lennének a legsebezhetőbbek, és nagy veszélyben lennének. Még ha egy épületben maradnak is, előbb-utóbb elfogy az élelem, és kénytelenek lesznek kijönni és keresgélni. A nagyobb kutyák, mint a német juhászkutyák, juhászkutyák és vadon élő fajták képesek lesznek alkalmazkodni a vadonban és megvédeni magukat.
A macskáknak valószínűleg szintén sikerülne alkalmazkodniuk az új életmódjukhoz. A túléléshez azonban egy kicsit meg kell majd keményedniük. A kutyafuttatókból és kutyaviadal-arénákból megszökött kutyáknak nem lesz gondjuk a túléléssel. Versengő és vad természetük segíteni fog nekik abban, hogy uralkodni tudjanak a gyengébb fajták felett.
5. A világ számos műemléke már történelem lenne.
A korrózió az egyik legnagyobb ellensége minden olyan anyagnak, amelyből gyönyörű műemlékeinket építettek. Csak az arany immunis a korrózióra az idők folyamán. Napjainkban a légszennyező anyagok a korrózió első számú okozói, és ez az oka annak, hogy az embereknek manapság folyamatosan karbantartaniuk és javítaniuk kell otthonaikat. De még ha az emberi tevékenység hirtelen meg is szűnne, ez a probléma nem szűnne meg.
Ez azért van, mert a fémek pusztán az oxigén jelenléte miatt károsodnak. Ezáltal rozsdásodni kezdenek, ami előbb-utóbb a tönkremenetelüket eredményezi. És ha nem lenne ember, aki gondoskodik a problémáról, a pusztulás még nagyobb lenne.
6. A növényzet elfoglalná a városokat.
Ha az emberi tevékenység megszűnne, a szőlőnek és a borostyánnak mindössze 5 évre lenne szüksége ahhoz, hogy elfoglalja az épületek külsejét. Például a kínai Houtouwan falu 2002-ben elnéptelenedett, és 2 évtizeddel később a természet teljesen átvette az uralmat. Sok épületet teljesen benőtt a szőlő és a borostyán. El lehet tehát képzelni, hogy további 980 év elteltével mennyivel rosszabb lenne a helyzet.
7. Sok város víz alá kerülne.
Az olyan városok, mint Amszterdam, a vízelvezető rendszereknek, gátaknak és hidaknak köszönhetik, hogy még mindig léteznek. Ezek mind távol tartják az óceánt a városainktól, és megakadályozzák a katasztrófákat, például az árvizeket és a cunamikat. De ha az emberek nem lennének ott, hogy fenntartsák ezeket a rendszereket, a víz ereje elpusztítaná őket. Hatalmas mennyiségű víz jutna be a városainkba és az egykori otthonainkba.
Ennek ellenére az olyan városok, mint New York City, Miami és New Orleans valószínűleg víz alá kerülnének. A mai adatok alapján ezek a városok 2070-re mindannyiuknál extrém mértékű vízszintemelkedést tapasztalnának. De emberek nélkül egy ilyen esemény sokkal rövidebb idő alatt történne meg.
8. Az embereknek harcolniuk kellene, hogy visszaszerezzék városaikat.
Az embereknek ismét meg kellene küzdeniük a túlélésükért, mivel vadállatokkal kellene szembenézniük. Az együttműködési és csoportmunkára való képességük kulcsfontosságú lenne ahhoz, hogy uralkodni tudjanak a többi élőlény felett. Még mindig emlékeznének arra, hogyan kell barátkozniuk az állatokkal, például a macskákkal és a kutyákkal. A fő különbség a mostani és az idők kezdete között az, hogy még mindig megvannak a régi városaik maradványai.
Már minden technikai tudással rendelkeznének ahhoz, hogy mindent visszaépítsenek a régi kerékvágásba. Azonban primitív gondolkodásmódot kellene kialakítaniuk ahhoz, hogy élelemre vadásszanak és legyőzzék a többi nagy vadállatot. De, ahogy fentebb említettük, az együttműködési képességük segítené őket ebben.
