El tudnád képzelni az életedet természetes fény nélkül? Aligha. Legtöbbünkből már néhány eső áztatta borongós nap is komoly depressziót képes kiváltani, huzamosabb idő alatt pedig valószínűleg mindannyian megtörnénk. A norvég kisváros, Rjukan lakói azonban több évtizeden keresztül voltak kénytelenek szeptembertől márciusig teljes sötétségben élni, a környező hegyek ugyanis olyannyira körülveszik a várost, hogy az év felében egyetlen természetes napsugár sem szűrődik be a településre. Legalábbis néhány évvel ezelőttig így volt.
1 Város a völgy mélyén.
Rjukan Norvégiában, Telemark megyében, a Vestfjord völgyben található. A kisváros akkor jött létre, amikor Sam Eyde, norvég mérnök, 1905-ben létrehozta a Norsk Hydro vállalatot, melynek egyik üzeme a közelben lévő vízesés energiáját felhasználva kezdett el műtrágyát gyártani. A Norsk Hydro számos embernek adott munkát, a város folyamatosan gyarapodott és egy évtizeddel később már több mint 10 ezer ember élt itt. (ma kb. 3400)
2 Fél évig sötétségben.
Rjukan fejlődő iparváros lett, de lakóinak azzal kellett szembesülniük, hogy a hegyek elhelyezkedése miatt fél éven keresztül – szeptember végétől március közepéig – a település folyamatos árnyékban van. Sam Eyde igyekezett megoldást találni a problémára, úgy gondolta, hogy a legjobb megoldás az lenne, ha tükrök segítségével kapna napfényt Rjukan (az ötlet a Norsk Hydro egyik munkásától, Oscar Kittelsentől származott), de ezt akkor még nem lehetett technikailag kivitelezni. Ehelyett 1928-ban megépítette Észak-Európa első felvonórendszerét, mely olyan magasra szállította az utasokat, hogy láthassák a Napot a kritikus hónapokban is.
3 A rjukani Krossobanen még ma is működik.
Bár a település lakói így végre a saját szemükkel is láthatták a felkelő vagy éppen lenyugvó Nap sugarait, a felvonó önmagában nem oldotta meg a város problémáját. Habár a lakosok próbáltak megbékélni a fél éven át tartó sötétség gondolatával, a város alig néhány évtized alatt elvesztette lakosságának több mint 60%-át – az emberek nemes egyszerűséggel elköltöztek. Néhány évtizeddel később, a 2000-es évek elején ismét előkerült Oscar Kittelsen tükrös-ötlete, ám ezúttal mivel már megfelelő technológia állt rendelkezésre, így végre a tervezőasztalnál is tovább jutott.
4 Tükrökkel a sötétség ellen.
Egy helyi művész, Martin Andersen 2005-ben úgy döntött, hogy megvalósítja Sam Eyde és Oscar Kittelsen régi, tükrös elképzelését. Bár nem volt olcsó – 5 millió koronába került (kb. 180 millió forintba) – de az akkori technikai fejlettséggel végre meg lehetett valósítani a napfény irányítását.
A kisváros északi oldalán lévő hegyoldalra, 3 db számítógép által vezérelt, a Napot folyamatosan követő, 17 m2-es tükröt állítottak. A szerkezet 2013. október 30-án lépett működésbe, a kisváros főterét világítja meg 600 m2-en.
5 A tükrökkel megvilágított főtér egészen abszurd látványt nyújt.
Bár a helyiek óriási ünnepséget csaptak a tükrök felállítását követően, ettől függetlenül azért továbbra is minden évben nagyon várják már a márciust, amikor végre Rjukan teljes egésze hozzájuthat a Nap éltető sugaraihoz.
