Nehéz olyan orvost és szakembert találni, akiben vakon megbízhat az ember, ez pedig hatványozottan igaz egy olyan fontos és kényes témakörben, mint a női egészség. A nőgyógyászat területén számtalan sztereotípia, tévhit és mítosz létezik, ezért olykor nehéz eldönteni, hogyan is gondozzuk a testünk.
1. Tévhit: nem szabad sportolni a menstruáció alatt. A s**x is tilos.
A menstruáció önmagában nem indokolja a fizikai aktivitás mellőzését. Nincs abban semmi veszélyes, ha közben sportolunk, sőt: a testmozgás segít csillapítani a fájdalmat és enyhíteni a menstruáció tüneteit. Az intim együttlét szintén nem tiltott. Érdemes megjegyezni, hogy az oxitocin (örömhormon) fokozza a méh izmaiknak összehúzódását, vagyis így csökkenthető a menstruációval töltött napok ideje.
2. Tévhit: a tisztasági betét a leghigiénikusabb a menstruáció idején.
A legbiztonságosabb és leghigiénikusabb eszköz a menstruációs kehely. A második helyen az illatmentes tisztasági betétek, harmadik helyen pedig a tamponok állnak.
3. Tévhit: a kritikus napokon mellőzni kell a fürdőzést és a szaunát.
A menstruáció idején a fürdőzés és szaunázás teljesen biztonságos. A menstruáció ugyan intenzívebbé válhat tőlük, de egyben le is rövidül egyúttal a kritikus napok száma.
4. Tévhit: a menopauza általában 50 év körül jelentkezik.
A menopauza általában 42 és 58 éves kor között következik be. Kiderült azonban, hogy míg egyes 35 éves nőknek ez a reprodukciós időszakuk közepe, addig másoknak ez a vége.
Például Angelina Jolie egy interjúban elismerte, hogy 39 éves korában volt menopauzája, ami nagyon korainak mondható. Susan Sarandonnak 54 éves korában – ez nagyjából megfelel az átlagosnak, kissé késeinek is tekinthető.
5. Tévhit: a tampon segít megvédeni a fertőzésektől a medencében.
Ha tampont használunk egy medencében, akkor a madzag mentén a víz könnyebben bejuthat a hüvelybe. Ennek eredményeként a fertőzés esélye többszörösére nő, mintha nem használtunk volna tampont. Ezen felül a hüvely nyálkahártyája is sérülhet.
6. Tévhit: a nők reproduktív életkora korlátozott.
Magyarországon a nők reproduktív életkora 15-49 év. Az orvosok azonban továbbra is megnövelt kockázatúnak tartják a 35 év feletti korban bekövetkező terhességet.
A modern orvostudománynak köszönhetően azonban már a petesejt-lefagyasztás sem lehetetlen – ez lehetővé teszi, hogy nyugodtan tervezgessük az életünket és ne függjünk a belső óránktól. Magyarországon ez éves szinten átlagosan 35 ezer forintba kerül.
Érdemes megjegyezni, hogy a nők reprodukciós képessége és gyermekszülés iránti vágya minden esetben egyedi. A Mission Impossible film sztárja, Ingeborga Dapkūnaitė például 54 éves korában szült gyereket, míg Kim Kardashiannak már 37 éves korában is inkább pótanya igénybevételét javasolták az orvosok, így született meg negyedik gyermeke, Psalm West.
7. Tévhit: összehangolhatjuk a menstruációnkat a legjobb barátunk menstruációjával
Sok emberben él aktívan az a tévhit, miszerint, ha sok időt töltenek együtt egy másik nővel, akkor a menstruációs ciklusuk összehangolódik. Ennek a mítosznak az alapja egyszerű statisztikán alapul, és nincs köze a hormonokhoz. Tény és való, hogy a nők menstruációs ciklusai olykor egybeeshetnek, de ez nem marad állandó, később újra eltérnek majd.
8. Tévhit: a melltartó hordás mellrákot okoz.
Tévhit, hogy a melltartók nyomást gyakorolnak a nyirokcsomókra, és ezért rákot okoznak. Az American Cancer Society szerint semmi sem bizonyítja a melltartók kártékonyságát. Egy nemrégiben 1500 nő bevonásával készült kísérlet pedig szintén megerősítette ezt az állítást.
9. Tévhit: az autók ülésfűtése csak a férfiakra veszélyes.
Az autók ülésfűtései egyik nem számára sem biztonságosak. Különböző betegségek kialakulásához vezethet: gyulladások, nemkívánatos deformációk a nők méhében és petefészkében, illetve a férfi prosztatára is negatív hatással vannak.
Ennek oka nem is feltétlenül a túlmelegedés (de az is veszélyes), hanem az a bizonyos frekvencia, amit az ülések fűtését biztosító elektromos szálak használnak.
10. Tévhit: befolyásolhatjuk a meg nem született gyermekünk nemét.
Manapság semmilyen tudományos bizonyíték sem létezik rá, hogy befolyásolni lehetne a gyermekek nemét valamilyen külső tényező vagy módszer segítségével.
Az egyetlen módszer, amivel befolyásolható a születendő gyermek neme, az az IVF kezelés, ám ezt még megtermékenyítés előtt kell alkalmazni.
