Bár a tudósok és kutatók nap mint nap igyekeznek egyre újabb és újabb távlatokat nyitni az emberiség számára, bármennyire is sokan foglalkoznak egyes témákkal, egyszerűen nem történik számottevő áttörés. Ilyenkor – jobb híján – egyszerű feltételezésekre és következtetésekre alapozva állítják fel a végső diagnózist, ami azért korántsem olyan, mint egy tudományosan bizonyított és feltárt kutatási eredmény. Az alábbi megoldatlan rejtélyek is éppen ilyenek.
12 Miért dorombolnak a macskák?
A dorombolás a macskafélék, különösképpen macskák, és leginkább a házi-, vagy fogságban élő macskák jellegzetes tulajdonsága. A berregő-vibráló, 25 és 150 Hz közé eső frekvenciájú hangjelzések általában az állat elégedettségét jelzi, de senki sem tudja pontosan, hogyan is ,,hozza létre” őket.
A legvalószínűbb, és általánosságban elfogadott elmélet, hogy a hang az állat gégéjében jön létre, a hangszalagok ritmikus megfeszítésével és elernyesztésével, de erre sincs bizonyíték, ez mind csak feltételezés.
11 Miért nincsenek az egyes fajoknak ősei?
A legtöbb faj egyedfejlődését pontosan vissza lehet vezetni, egészen addig az időkig, amíg valamilyen halból vagy kétéltű állatból ki nem fejlődtek volna a végtagjaik. Akadnak azonban olyan emlősfajok, melyeknél ez a fajta vizsgálat egyszerűen zsákutcába fut, és nem lehet megállapítani, hogy hogyan és miként lettek olyanok, amilyeneknek mai tudásunk birtokában ismerjük őket.
10 Miért érzik a tehenek a Föld mágneses terét?
A tudósok teljesen véletlenül, a Google Earth képeit vizsgálva jöttek rá egy rendkívül különös furcsaságra. A Földön élő tehenek mintegy 70 százaléka ugyanis nyíl egyenesen északi és/vagy déli irányba néz evés illetve ivás közben. Ez kivétel nélkül minden kontinensen megfigyelhető, függetlenül a terep és időjárásviszonyoktól, illetőleg az egyéb tényezőktől. A jelenség tehát bizonyított, ám senki sem tudja, hogy miért és miként lehet rájuk hatással a Föld mágneses mezeje.
9 Mi az a ‘zseléeső’?
1994 augusztusában különös jelenségre lettek figyelmesek a washingtoni Oakville város lakói. A megszokott cseppfolyós állagú eső helyett ugyanis furcsa, zselé-szerű anyag hullott az égből, a következő napokon pedig emberek tucatjainál jelentkeztek influenza-szerű tünetek.
A tudósok elemezték az anyagot, és kimutatták, hogy kétféle baktérium is megtalálható volt a zselé-szerű anyagban, mely közül az egyik az emberi emésztőrendszerben is megtalálható. Ennek ellenére nem találtak kapcsolatot a baktériumok és a városon végig szaladó rejtélyes járvány között, ahogy arra sem találtak magyarázatot, hogy miért és hogyan hullhatott ilyen anyag az égből.
8 Mi az a ‘sötét anyag’?
A sötét anyag olyan anyagfajta, amely csillagászati műszerekkel közvetlenül nem figyelhető meg, mert semmilyen elektromágneses sugárzást nem bocsát ki és nem nyel el, jelenlétére csak a látható anyagra és a háttérsugárzásra kifejtett gravitációs hatásból következtethetünk. Az Univerzum tömegének csupán 4,6%-át alkotja a megfigyelhető anyag, 23% a sötét anyag aránya, és 72% a sötét energia, melyekről semmilyen fajta tudomásunk sincs.
7 Hány bolygó található a Naprendszerünkben?
Mióta a Plútót hivatalosan is törpebolygóvá minősítették, úgy tudjuk, hogy a Naprendszerünkben összesen 8 bolygó található. Azonban, a Plútón túl az úgynevezett Kuiper-övön ezernél is több jeges objektum található, melyek között a tudósok felfedezték, hogy sokkal nagyobb objektumok is találhatók, mint a Plútó.
Azt is felfedezték továbbá, hogy a Kuiper-övön elhelyezkedő némely bolygó akkora, mint maga a Föld, melynek következtében a környező kisebb objektumokat is képesek magukhoz vonzani. Ennek tükrében tehát egyáltalán nem biztos, hogy ,,csak” nyolc bolygó található a naprendszerünkben, ám jelen állás szerint ez az elfogadott elmélet.
6 Egyes emberek miért balkezesek, míg mások jobbkezesek?
A legtöbb ember (75%-nál is több) jobbkezes a Földön, míg a maradék (~20%) balkezes és olyanok is vannak, akik ‘kétkezesek’. (pontos számuk nem ismert)
Az emberi fejlődés pályáját általában a gének befolyásolják, ám olyan, hogy ,,balkezes gén” nem létezik. A balkezes emberek tehát valamilyen oknál fogva a szociális környezet hatására válnak olyanná, amilyenek, ami csak azért különös, mert a világban szinte minden jobbkezes emberek számára készül, ezért relatíve ez lenne az ésszerű, ezt lenne könnyebb megszoknia mindenkinek.
5 Miért halt ki a megafauna?
A megafauna néven csoportosított óriási méretű állatok körülbelül 10 ezer évvel ezelőtt tűntek el a Föld felszínéről. Egyesek úgy vélik, hogy a klímaváltozás végzett velük, de erre nincs bizonyíték. Egy másik elmélet szerint egyszerűen éhen haltak.
4 Mik is valójában a ,,fekete lyukak”?
A fekete lyukak létezése mind elméletileg, mind csillagászati megfigyelésekkel jól alátámasztott (például Chandra űrtávcső). A lyuk elnevezés alatt nem a szokásos értelemben vett lyukat kell érteni, inkább a világűr egy részét, ami mindent elnyel, és ahonnan semmi nem tud visszatérni. Bármennyire is alaposan szemügyre vettük és tanulmányoztuk létezését, ezek inkább mind csak feltételezések, illetve egyszerű következtetések, amiket vagy kizárásos alapon, vagy a ,,látottak alapján” állapítottak meg a tudósok.
3 Miért álmodunk?
Az álom képek, gondolatok, hangok és érzések összessége, mely az agyon fut át alvás közben. Egyesek szerint véletlenszerű képek, mások úgy vélik, a tudatalatti vágyak és megoldhatatlan problémák vetülete.
Tudományos szempontból nézve azonban az álmok létrejöttének okára, módjára és az álmok jelentésére mind a mai napig nem létezik magyarázat, noha például külön ezzel foglalkozó tudomány is létezik, amit onirológiának hívunk.
2 Mi az az ‘űrzaj’?
A tudósok még 2006-ban, egy fiatal csillag tanulmányozása közben találkoztak először az úgynevezett ,,space roar” jelenséggel, ami leginkább egy félelmetes ordításra hasonlít. Mindez csak azért is furcsa, mivel a hang nem terjed az űrben. Hogyan keletkeznek? Honnan jönnek? A kutatók csak azt tudják, hogy egyik ismert csillag vagy kozmikus jelenség sem képes ilyet produkálni.
1 Miért eltérő a vércsoportunk?
A vércsoportrendszerek az emberi vért a benne megtalálható fehérjék (antigének, antitestek) alapján kategorizálják. Ma 29 ilyen rendszert fogad el a tudomány, ám senki sem tudja például, hogy miért és mi alapján dől el, hogy egy ember milyen típusú vércsoporttal születik.
Az egész azért is érdekes, mert egyáltalán nem mindegy, milyen vércsoporttal születünk, ez befolyásolja ugyanis, hogy milyen idegen sejtek ellen képes védekezni a szervezetünk. Épp ezért például a B vércsoportú emberek hajlamosabbak a kólibaktériumok okozta megbetegedésekre, míg például a 0-ás vércsoportú embereknél kisebb a valószínűsége, hogy malária következtében haljanak meg.
