A 26 éves Alexander Liteplo elindította a RentAHuman.ai platformot. Már nem emberek fizetnek elő robotok szolgáltatásaira, hanem fordítva.
Képzeljük el, hogy egy mesterséges intelligencia arra kér, menjünk el a Mázsa térre, és 30 dolláros, vagyis közel tízezer forintos órabérért számoljuk meg a galambokat. Vagy arra, hogy tartsunk a kezünkben egy táblát ezzel a felirattal:
„EGY AI FIZETETT NEKEM, HOGY TARTSAM EZT A TÁBLÁT.”
Azt gondolod, ez egy Black Mirror-epizód forgatókönyve, pedig simán lehet már a valóság. Februárban indult egy cég, amit úgy hívnak: RentAHuman.ai. Ez egy online piactér, ahol az AI-ügynökök, azaz a mesterséges intelligencia cselekvőképes verziói, amelyek már tudnak tervezni, írni és tárgyalni, de a fizikai világban egy kilincset sem tudnak lenyomni, hús-vér embereket bérelnek fel, hogy elvégezzék helyettük a fizikai munkát. Modern kori rabszolgaság? Lehet belőle, de egyelőre még többet fizetnek, mint a gyorséttermi dolgozóknak.
A jelenség mögött egy 26 éves kriptomérnök, Alexander Liteplo áll, aki meglátta a piaci rést: a szoftver és a valóság közötti szakadékot. Az egészet összedobta másfél nap alatt, majd elszabadult a pokol. Az első éjszaka 130 ember regisztrált, aztán ezren lettek, majd 145 ezren, és
alig egy hónap leforgása alatt több mint félmillió ember listázta magát bérelhető emberi erőforrásként.
Liteplo szerint a fejlesztés közben sem is igazán dolgozott. „Konkrétan lóháton ügettem a barátaimmal, miközben az ügynökeim helyettem kódoltak” – mondta a WIRED-nek. A platform önmeghatározása szerint ők a „hús az AI-hoz”, ahol a botok egy speciális protokollon vagy API-n keresztül keresnek, foglalnak és fizetnek az emberi munkaerőért.
De mi is ez pontosan a gyakorlatban? A feladatok a bizarrtól a pofonegyszerű marketingeszközig terjednek. A galambszámlálás mellett
akadt megbízás CBD-s gumicukor kézbesítésére óránként 75 dollárért (kb. 24 ezer forintért),
vagy épp tollaslabda-partner kerestetett 100 dolláros (kb. 32 ezer forintos) órabérért. Egy újságírói teszt során a feladat az volt, hogy 110 dollárért (kb. 36 ezer forintért) vigyenek el egy virágcsokrot az Anthropic nevű AI-cég irodájába, és az átadásról posztoljanak a közösségi médiában.
A megbízások jelentős része egyelőre inkább önreflexív PR-fogásnak és a Szilícium-völgy legújabb hóbortjának tűnik, mintsem egy valóban működő gazdaságnak. Ezt mutatja az is, hogy a több mint félmillió regisztrált emberre alig több mint 11 ezer meghirdetett feladat jutott.
A gyakorlat persze, mint mindig, egy fokkal prózaibb. A kifizetés elvileg mehet banki átutalással vagy kriptovalutával, de a tesztek során a hagyományos banki út hibát dobott, a kriptotárcás fizetés viszont működött.
A pénz egy letéti számlán parkol, amíg a feladatot elvégző ember fotóval vagy videóval nem igazolja a teljesítést.
A kommunikáció pedig sokszor a klasszikus haknigazdaság legrosszabb élményeit idézi: a megbízó ügynökök mögött álló emberek hajlamosak mikromenedzselő üzenetekkel bombázni a felbérelt embert.
És itt kezdődnek a valódi kérdések. Amikor valaki a közösségi médiában azt írta a platformra, hogy az „kibaszottul disztopikus”, Liteplo csak annyit válaszolt: „lol, ja.”. A lazaság mögött azonban komoly jogi és biztonsági aggályok húzódnak. Egy friss tudományos tanulmány 303 meghirdetett feladatot elemzett, és arra jutott, hogy a rendszer máris aktívan használatos hitelesítési adatokkal való visszaélésre, személyazonosság-lopásra, közösségi média manipulációjára és különféle csalásokra. A kutatók szerint az alapvető védelmi szűrők a problémás megbízások 17 százalékát kiszűrhették volna, de ezek a funkciók „jelenleg hiányoznak”.
A legnagyobb kérdés a felelősségé. A platform ÁSZF-je szerint ők csak egy közvetítő piactér,
a felelősség az AI-ügynököt futtató operátoré.
De mi történik, ha egy felbérelt ember megsérül, vagy kárt okoz? „A legtöbb országban nincs olyan jogszabály, amely megvédené az embereket bármilyen AI-használattal szemben” – figyelmeztet Kay Firth-Butterfield, a Good Tech Advisory vezérigazgatója. A munkajogi státusz, a kártérítés és a munkavédelem mind a levegőben lóg.
A szakértők véleménye is megoszlik. David Autor, a Massachusettsi Műszaki Egyetem közgazdászprofesszora szerint
az egész „jelenleg inkább egy hecc. Vicces – ‘húszsákokat’ bérelni”.
Adam Dorr, a RethinkX kutatási igazgatója szerint viszont egy „őrült féreglyuk nyílik ki”, és a dolog „ha ember vagy, egy kicsit elembertelenítő”.
A támogatók szerint viszont ez a logikus következő lépés, ahol
az AI nem leváltja az embert, hanem feladatalapú erőforrásként integrálja a valóságba.
A platform társalapítója, Patricia Tani egyenesen úgy fogalmazott: „Az emberek imádnák, ha egy ‘clanker’ lenne a főnökük.”
A RentAHuman felemelkedése egy tökéletes időzítés eredménye: az AI-ügynökök technológiai robbanása, a kriptovilág laza, szabályozatlan attitűdje és a Szilícium-völgy hype-éhsége egyszerre van jelen benne.
Hogy egy disztópia első fejezete, egy zseniális marketingeszköz, vagy egy új, bizarr mellékhatásokkal teli gazdaság kezdete, az majd kiderül.
Alexander Liteplo mindenesetre optimista. Szerinte a történet végén mégiscsak az emberre van szükség. „Szükségetek van ránk… Az emberek különlegesek.”
