A Föld holdja, amelyet egy élettelen kődarabnak szoktunk gondolni, furcsán viselkedik. Nagyon furcsán.

A legutóbbi küldetések adatai arra késztetik a tudósokat, hogy a kulisszák mögött suttogjanak: mi van, ha a mi éjszakai lámpásunk egyáltalán nem természetes képződmény?

1. Üregek, amelyeknek nem kellene létezniük

2024-ben az amerikai űrhajósok által hátrahagyott szeizmográfok egy meteorit becsapódása után „harangzúgást” rögzítettek. A Hold több mint egy órán át vibrált, mint egy üres fémgömb. Összehasonlításképpen: a Földön az ilyen rengések percek alatt csillapodnak.

„Ez ellentmond minden bolygókeletkezési modellnek. Vagy gigantikus üregek vannak a Hold belsejében, vagy a kérge anomálisan alacsony sűrűségű” – nyilatkozta az MGU (Moszkvai Állami Egyetem) fizikai és matematikai tudományok doktora.

2. Olyan összetétel, amely nem fordul elő a Naprendszerben

A szovjet szondák és az Apollók által hozott minták a következőket mutatták ki:

• 10-szer több titán található benne, mint a földi kéregben.
• Urán-236 és neptúnium-237 – ezek mesterségesen előállított elemek.
• Olyan kristályok, amelyek csak 5000 °C-os hőmérsékleten képződnek.

A „Luna-25” fedélzetén található orosz „Ljuminesz” spektrométer tiszta rezet fedezett fel a kráterekben – ilyesmi csak irányított olvasztással lehetséges.

3. Mértanilag szabályos szerkezetek

A hold túlsó (sötét) oldalán a következőket találták:

• 5 km magas tornyok, pontosan 60°-os szögekkel.
• Négyzet alakú „kráterek” 2,3 km (±50 m) oldalhosszal.
• 300 km hosszú, párhuzamos barázdák, geológiai magyarázat nélkül.

A japán „Kaguja” szonda olyan videót készített, amelyen ezek a szerkezetek a természetes képződmények számára lehetetlen szögekben vetnek árnyékot.

4. Pálya, amely megszegi a fizika törvényeit

A számítások azt mutatják, hogy a Holdnak már:

• 500 millió évvel ezelőtt el kellett volna repülnie az űrbe.
• Elliptikus pályán kellett volna keringenie.
• Gyorsabban kellett volna forognia.

De a pályája tökéletesen kör alakú, mindig ugyanazt az oldalát mutatja felénk, és centiméteres pontossággal tartja a távolságot. Mintha valaki igazítaná a helyzetét.

5. Fényanomáliák, amelyeket mindenki észlel

Csak 2024-ben:

A Pulkovói Obszervatórium orosz csillagászai strukturált, szabályos időközönként ismétlődő felvillanásokat észleltek.

Mi következik?

2026-ban a Roszkoszmosz elindítja a „Luna-27”-et egy 2 méteres fúróval. Ha a kéreg alatt fémkonstrukciókat találnak, az emberiségnek újra kell írnia a csillagászati tankönyveket.

Addig is – használd az agyad. Lehet, hogy az ókoriak tudták az igazságot, amikor „égi korongnak” nevezték a Holdat?

És te mit gondolsz – mindez csak véletlen egybeesés, vagy valaki (vagy valami) szándékosan helyezte ezt a „holdat” Föld körüli pályára? Írd meg kommentben!

via