Kedden az Országgyűlés 134 igen és 37 nem szavazattal, 7 tartózkodás mellett elfogadta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) való kilépésről szóló javaslatát. A hivatalos döntésről Szijjártó Péter értesíti az ENSZ főtitkárát.

A kormány már első áprilisi ülésén arról döntött, hogy Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból. A kabinet határozatáról Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt azt ezt követő Kormányinfón.

A kormány döntésének megfelelő törvényjavaslatot végül Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be az Országgyűlésnek, még április elején. Ezzel a kormány huszonhárom év után mondja fel a Római Statútumot, és lép ki a Nemzetközi Büntetőbíróságból. A kormány érvelése szerint a bíróság eredeti céljától eltérve politikai szervezetté vált. Miközben az Európai Unió tagállamai tagjai a testületnek, több ország (köztük Kína, Oroszország, Törökország, Izrael és az Amerikai Egyesült Államok) máig nem ratifikálta az egyezményt.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a lépést indokolva elmondta, hogy a testület az eredeti céljától eltérve politikai szervezetté vált, amit jól példáz a Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő elleni vádemelés. A kormány elfogadhatatlannak tartja ezt a folyamatot, ezért nem kíván tovább részt venni a bíróság munkájában.

Korábban egy hosszú cikkben tekintettük át a bíróság eddigi működését, illetve azt, hogy a magyar kormánynak melyek voltak a legfontosabb kritikai megállapításai a bíróság eddigi működésével kapcsolatban. 

Különösen a bíróságnak azok az elfogatóparancsai váltottak ki nagy visszhangot, amelyek Putyin orosz, illetve Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen szóltak. Gulyás Gergely reakciója is ezt támasztotta alá, aki arra a kérdésre, hogy letartóztatnák-e Magyarországon Vlagyimir Putyint, azt válaszolta: Magyarországon a magyar jogrendnek tudnak érvényt szerezni, ez alapján nem tudnák letartóztatni az orosz elnököt, mert nincs kihirdetve az ICC-statútum.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen tavaly novemberben, a gázai népirtás miatt adtak ki elfogatóparancsot. Az ICC azzal indokolta lépését Netanjahu és Joav Gallant volt védelmi miniszter, valamint a Hamász terrorcsoport vezetői ellen, miszerint észszerű okuk van feltételezni, hogy a két izraeli vezető háborús és emberiség elleni bűncselekményeket hajthattak végre, amikor korlátozták a Gázai övezetbe szánt humanitárius segélyek szállítását, valamint hogy az Izraeli Védelmi Erők (IDF) civil célpontokat is megtámadtak a palesztin enklávé elleni invázió alkalmával. A bíróság „megalapozott okot” talált arra, hogy Netanjahu büntetőjogi felelősséget viseljen háborús bűncselekményekért, köztük „az éheztetés mint hadviselési módszer” és „az emberiség elleni bűncselekmények, a gyilkosság, az üldözés és más embertelen cselekmények” miatt. Az ICC elutasította Izrael fellebbezését, amelyben a bíróság joghatóságát vitatta.

Szijjártó Péter értesíti a döntésről az ENSZ-főtitkárt

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés döntése után közölte, hogy a kormány hamarosan értesíti is a döntésről az ENSZ főtitkárát.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy az elmúlt hetekben a nemzetközi politikai térben jelentős vitákat váltott ki az ICC működése, miután a bírói testület olyan „nonszensz dolgokat csinált”, mint hogy halott Hamász-vezetők ellen adtak ki körözést, ezzel próbálva kiegyensúlyozni azt a „politikailag vállalhatatlan” döntésüket, amelynek keretében Izrael miniszterelnökét is felvették erre a listára.

Nyilvánvalóan ezzel ez nemcsak egy komolytalan, hanem egy politikailag motivált bírósági szervezetté is vált, és számunkra az elfogadhatatlan, ha egy bíróság munkáját a politika motiválja

– hangsúlyozta.

„Ezért nyilvánvaló, hogy Magyarországnak nincsen keresnivalója ebben a szervezetben. Mi nem adjuk a nevünket ilyen komolytalan és politikailag motivált bírósági működéshez, ezért is terjesztettük be az Országgyűlés elé azt, hogy Magyarország lépjen ki az ICC-ből” – folytatta.

„Most, hogy az Országgyűlés ezt megszavazta, a feladatom az, hogy értesítsem az ENSZ főtitkárát erről a lépésről (…) Természetesen a jegyzéket már előkészítettük, és amint a döntése az Országgyűlésnek hatályossá válik, az elnök urak aláírják és kihirdetésre került, azonnal el is küldöm a levelet az ENSZ főtitkárának” – összegzett.

Uniós jogot is sérthet

Mint írtuk, arra is van esély, hogy uniós jogot sérthet Magyarország a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépéssel, erre tett utalást egy brüsszeli sajtótájékoztatón az Európai Bizottság külügyi és biztonságpolitikai szóvivője, Anouar El Anounit.

Anouar El Anouni, az Európai Bizottság külügyi és biztonságpolitikai szóvivője egy brüsszeli sajtótájékoztatón elmondta, hogy az unió támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróságot és a Római statútumban lefektetett elveket, és tiszteletben tartja annak függetlenségét.

Az Európai Unióról szóló szerződés 24. cikkének (3) bekezdése értelmében Magyarország köteles a lojalitás és a kölcsönös szolidaritás szellemében aktívan és fenntartások nélkül támogatni az unió külső biztonságpolitikáját, és eleget tenni az unió e téren hozott intézkedéseinek

– mondta a szóvivő. 

forrás: index.hu