Bolygónkon sok szokatlan és egyedi hely van, és vannak olyanok is, ahová emberi láb még nem tette be a lábát. Ezek közül néhányhoz nagyon nehéz, vagy egyenesen lehetetlen eljutni. A Nemo-pont egy pontosan ilyen, egyedülálló terület a Csendes-óceán déli részén. Elmesélem, hogy miért olyan híres és figyelemre méltó.
Mi az a Nemo-pont?
A Nemo-pont a bolygó legeldugottabb helyének számít a parttól. A legközelebbi szárazföldi terület több mint 2500 km-re van. Pontnak nevezni inkább csak jelképes, valójában ez egy terület, ami körülbelül 37 millió négyzetkilométert foglal el. Hogy érthető legyen a mérete, érdemes megjegyezni, hogy ez nagyjából két oroszországnyi.
A hely a nevét nem a Némó című rajzfilmből ismert bohóchalról kapta, de mégis van benne némi művészi szándék. Jules Verne 1870-ben írt kalandregényének, a „Nemo kapitány”-nak a főhőséről, Nemo kapitányról nevezték el. Egyébként latinul a nemo szó azt jelenti, hogy „senki”. Ez a név logikus és teljes mértékben tükrözi a Megközelíthetetlenségi Pólus lényegét: sokáig a tudósok úgy gondolták, hogy itt semmi sem maradhat életben.
1992-ben Hrvoje Lukatela horvát mérnök számítógépes térképészeti programok segítségével számította ki a pont helyét.
Megközelíthetetlenségi Pólus a tudományosabb elnevezése. Egyszerűen fogalmazva, ez a civilizációtól legtávolabbi hely, ahova nagyon nehéz eljutni. A Földön négy Megközelíthetetlenségi Pólus van: a kontinentális (Észak-Kínában), az Északi- és Déli-sarkon, valamint az óceáni – ez a Nemo-pont.
Van élet a Nemo-pontban?
Az esélye, hogy itt él Spongyabob, elenyésző, de mégsem nulla. Sokáig úgy gondolták, hogy a vizekben nincs élet – csak baktériumok és szivacsok élnek túl. A halaknak és más vízi élőlényeknek ugyanis táplálékra van szükségük, amit a szárazföld közelében vagy a tengerfenéken találnak.
De a Nemo-pontnál az óceán túl mély – körülbelül 3 km, és a legközelebbi part is messze van. Ezenkívül az erős áramlatok miatt nem jutnak ide a vízi élőlények számára szükséges tápanyagok. A helyzetet tovább bonyolítja az ózonlyuk jelenléte a pont felett. Ezen keresztül erős ultraibolya sugárzás áramlik, ami akadályozza az élet kialakulását.
2005-ben az oceanológusoknak mégis sikerült felfedezniük egy eddig ismeretlen vízi élőlényt a Nemo-pontban. Ez egy jetirák volt. A nevét a fehér színéről és a tollszerű sörtékkel borított ollóiról kapta, amelyek inkább szőrre hasonlítanak. Kicsit több mint 2 km mélységben találták meg. Most a tudósok biztosak abban, hogy ez nem az utolsó élőlény, amelyet a Megközelíthetetlenségi Óceáni Póluson találtak.
A Nemo-pontot az űrhajók temetőjének is nevezik. Az „elavult” műholdakat és űrhajókat ugyanis ide küldik „nyugdíjba”, ahol nem jelentenek veszélyt az emberre és a természetre.
Ki járt a Nemo-pontban?
Ha Jules Verne a mi időnkben élne, biztosan inspirálta volna Fjodor Konjuhov utazó története. Ő volt az első ember a történelemben, aki egyedül kelt át az óceánon egy evezős csónakkal, és áthaladt a Nemo-ponton.
A tervezett 100-120 nap helyett 154 napot töltött az óceánon, amelyek nagy része viharos volt. Az utazó elmesélte, hogy 12-es erősségű vihart kellett átélnie: ilyenkor a hullámok magassága meghaladja a 16 métert, a szélsebesség pedig a 32,6 m/s-ot, ilyen erejű szél képes fákat gyökerestül kitépni és házakat lerombolni.
Konjuhov szerint ilyen hullámok percenként négyszer csaptak le a csónakjára. A hosszuk körülbelül 300-400 méter volt. A vihar alatt a csónak hermetikusan lezárt részében tartózkodott, be volt kötve, és a matematikai számításoknak, az óvatosságnak, a csónakot megalkotó mérnökök zsenialitásának és a saját bátorságának köszönhetően maradt életben.
Érdekességek a Nemo-pontról
- A Nemo-pont alján több száz űrhajó nyugszik. 2024-ben a listát a Nemzetközi Űrállomás (ISS) is bővítette volna, de úgy döntöttek, hogy 2028-ig még használják. De néhány év múlva az is a víz alatti temető része lesz.
- 1997-ben a tudósoknak sikerült rögzíteniük egy szokatlan zajt, ami a Nemo-pontból hallatszott. Az újságírók úgy vélték, hogy ez egy eddig ismeretlen életforma jele, a laikusok pedig azt hitték, hogy szörnyek. A valóság ennél kevésbé izgalmas volt, a tudósok ugyanis kiderítették, hogy az alacsony frekvenciájú hangot a repedező jég adta ki.
- Érdekes, hogy a Nemzetközi Űrállomás sokkal közelebb van a Nemo-ponthoz, mint a legközelebbi szárazföld: mindössze 400 km-re.
- Ha valaha is egy balszerencsés véletlen folytán a Nemo-pontban találod magad, jó ha tudod, hogy nem fognak tudni megmenteni. Erre ugyanis nem járnak repülőgépek, sem teherszállító hajók és még óceánjárók sem. A legközelebbi emberek itt szó szerint az űrben vannak.
- Érdekesség, hogy még a pont felfedezése előtt Howard Phillips Lovecraft fantasztikus író a „Cthulhu hívása” című novellájában írt egy elsüllyedt városról, ahol egy víz alatti szörnyeteg alszik. Az általa megadott koordináták mindössze 1°-kal térnek el a Megközelíthetetlenségi Pólus koordinátáitól.
