Az új, francia „fast fashion” törvényjavaslat a kiskereskedelmi óriáscégeket veszi célba, amelyek a törvényhozók szerint károsítják a környezetet és a gazdaságot, emellett pedig táplálják az impulzusvásárlást.

A francia parlament alsóháza március 14-én egyhangúlag jóváhagyta azt a „gyilkos törvényjavaslatot”, amely az olyan online kiskereskedelmi óriások, mint a Shein és a Temu által forgalmazott gyors és ultragyors divatot veszi célba. 

Az intézkedés célja a fast fashion ipar környezeti hatásainak ellensúlyozása azáltal, hogy betiltja egyes ultragyors divatcégek reklámozását – és 2030-ig ruházati cikkenként évente emelkedő, akár 10 eurós büntetéssel sújtja őket. A törvényjavaslat azt is előírná, hogy a fast fashion kiskereskedők a termék ára mellett tüntessék fel a termék újrafelhasználását, javítását, újrahasznosítását és környezeti hatását is – írja a BBC. 

Mi a fast fashion?

A gyors divatot széles körben alacsony minőségű ruházatnak tekintik. Gyorsan gyártják, hogy kövessék az iparág aktuális trendjeit, és a legalacsonyabb áron értékesítik. A gyors divat lehetővé teszi a költségtudatos fogyasztók számára, hogy rendszeresen frissítsék és bővítsék ruhatárukat a divatot követő stílusokkal, és bár a pénzbeli költség alacsony, a szakértők szerint mind a textilgyári munkások, mind a Föld környezete megfizeti ennek a – borsos – árát. 

„Fontos, hogy amikor szóba kerülnek az árak, az emberek felismerjék, hogy a fast fashion árát mesterségesen alacsonyan tartják” – mondta Emily Stochl, a Remake, egy fenntartható divatot képviselő nonprofit szervezet érdekvédelmi és közösségi szerepvállalásért felelős alelnöke. 

„Ezt lényegében az a tény támogatja, hogy ezek a vállalatok nem fizetik meg megfelelően a dolgozóikat. Tehát ez az elképzelés, hogy a fast fashion árképzés a fogyasztók által elvárt ruházati árszintet jelenti – ez egy mesterséges konstrukció”.

Stochl rámutat a korábbi reklámtilalmakra, például a cigarettareklámokra az Egyesült Államokban az 1970-es években és az Egyesült Királyságban az 1970-es évek elején, és a dohány függőséget okozó jellegét hasonlítja a fast fashion fogyasztókra gyakorolt hatásához.

Franciaország új törvényjavaslata hasonló megfogalmazást használ, és a következőket mondja ki: „a ruházati ágazatnak ez az efemer divat felé történő fejlődése, amely a megnövekedett mennyiséget és az alacsony árakat kombinálja, befolyásolja a fogyasztói vásárlási szokásokat, mivel vásárlási impulzusokat és állandó megújulási igényt teremt, ami nem mentes a környezeti, társadalmi és gazdasági következményektől”.

Shein, Temu és az új intézkedések hatása

A Shein, a Kínában alapított és szingapúri székhelyű gyorsdivat óriáscég a BBC-nek adott nyilatkozatában azzal érvelt, hogy a törvényjavaslat hatása „rontja a francia fogyasztók vásárlóerejét, egy olyan időszakban, amikor már most is érzik a megélhetési válság hatásait”.

Kathleen Talbot, a Taylor Swift, Monica Lewinsky és Sydney Sweeney által is kedvelt környezetbarát márka, a Reformation fenntarthatósági vezetője és operatív alelnöke szerint az ultragyors divatmárkák a divatiparban tapasztalható „őrült túlkapásokat” képviselik a sebesség és a mennyiség tekintetében. Talbot hozzáteszi, hogy a szabályozás, mint a változás előmozdításának eszköze lehet az egyetlen lehetőség, mivel a túlfogyasztás lassítása valószínűtlennek tűnik egy olyan piacon, ahol a kereslet nem csillapodik. 

„Ami érdekes a javasolt francia törvényjavaslatban és az olyan szabályozásokban, mint a New York Fashion Act, az az, hogy hasonló a céljuk” – fogalmazott Talbot. „Nagy kérdéseket teszünk fel azzal kapcsolatban, hogy hogyan számolunk el a divat emberekre és a bolygóra gyakorolt negatív hatásaival. Hogyan kezdjük el ösztönözni a jó szereplőket – vagy fordítva, hogyan adóztassuk meg a rossz szereplőket –, hogy a márkákat rákényszerítsük, fizessenek a negatív külső hatásokért? Bárcsak könnyebb lenne ezt megtenni. Amit látunk, azok a helyspecifikus, elszigetelt erőfeszítések”.

„De azt hiszem, ez egy kezdet” – tette hozzá Talbot. „Remélhetőleg segít mintává válni, vagy más szabályozó testületeket arra ösztönözni, hogy fontolják meg ezeket a kérdéseket, és mérlegeljék, hogy mi a szabályozás szerepe az iparágban tapasztalható kihívások kezelésében”.

Amikor a tartós változást a szakpolitikai reformon keresztül közelítjük meg, Stochl rámutat, hogy a ruhagyártók és a textilhulladék-kezelő közösségek létfontosságú dolgozóit érinti a legsúlyosabban a fast fashion – és ők állnak a javasolt jogszabály kidolgozásának középpontjában. 

„A törvényhozóknak biztosítaniuk kell, hogy az ilyen büntetéseken keresztül beszedett pénzeszközök oda áramoljanak, ahol a környezeti hatás bekövetkezik” – emelte ki Stochl. „Például a gyorsdivat által okozott legnagyobb környezeti terhelésnek gyakran a globális déli közösségek vannak kitéve… Tehát, ahogy a büntetéseket a környezeti hatások kezelésére szedik be, hogyan kerülnek ezek a pénzek a leginkább érintett közösségekhez? Amennyire meg tudom ítélni, a politika nem foglalkozik ezekkel a dolgokkal”.

A Temut, egy kínai tulajdonú e-kereskedelmi vállalatot az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban egyaránt széles körben bírálták politikusok – és 2023-ban egy amerikai kormányzati vizsgálat arra figyelmeztetett, hogy „rendkívül nagy a kockázata annak, hogy a Temu ellátási láncai kényszermunkával fertőzöttek”.

A Temu azt állítja, hogy „szigorúan tiltja” a kényszermunka, büntető- vagy gyermekmunka alkalmazását bármelyik kereskedője által. 

2021-ben a Public Eye nevű svájci érdekvédelmi csoport jelentése szerint a Shein számos alkalmazottja hat kuangcsoui telephelyen 75 órás munkahetet dolgozott. 2023-ban pedig amerikai törvényhozók egy csoportja vizsgálatot követelt, mivel azt állították, hogy a márka által forgalmazott ruhák egy részének gyártása során ujgur – egy Kínán belüli török népcsoport – kényszermunkát alkalmaznak. A Shein a BBC-nek elmondta, hogy „zéró toleranciát” tanúsít a kényszermunkával szemben.

A Temu szóvivője a BBC-nek elmondta, hogy a márka „elismeri a javasolt francia jogszabály által érintett fontos környezetvédelmi aggályokat”, és azzal érvelt, hogy nem működnek fast fashion vállalatként, mivel ők egy piactér, és nem gyártanak saját termékeket.

A Temu és a Shein külön-külön is azt állítja a BBC-nek, hogy az on-demand üzleti modelljük a hagyományos üzleti modellekhez képest csökkenti a hulladék mennyiségét. 

forrás: atv.hu