Egy történet esetében a végkifejlet az, ami felteszi a pontot az i-re, azaz úgy is fogalmazhatnánk, hogy az a hab a tortán. Egy jó nyitás felkelti az érdeklődést, és megágyaz a zárásnak, ami csavart ad a sztorinak egy csattanós végkifejlet formájában.
1. Egy vegyesboltban dolgozom eladóként, és a minap egy vásárló teljesen kiakadt az egyik termék 300 forintos árán, és így szólt hozzám felháborodva:
– Inkább átmegyek a szemközti boltba, ugyanis ott akciósan 4-et adnak 1200 forintért!
2. A feleségemnek elege lett belőle, hogy edzés után folyton széthagyom az edzős ruháimat, ahelyett, hogy a szennyesbe raknám őket, ezért büntetésből másnap reggel az edzőcipőmet csomagolta be nekem alufóliába ebéd gyanánt. A kollégáim furcsán néztek rám, amikor gyanútlanul kicsomagoltam az ebédlőben a koszos cipőmet.
3. A cégünknél megkértem az egyik új gyakornok lányt, hogy egy dokumentumot másoljon le nekem 120 példányban. Aztán mivel csak 100-at másolt, ezért szóltam neki, hogy 120-at kértem, mire kidobta a 100 példányt, és másolt még 120-at.
4. Egyszer randiztam egy 24 éves lánnyal, aki amikor rájött, hogy nincs se okostelefonom, sem pedig tévém, és nem vagyok fent egyetlen közösségi oldalon sem, akkor azt vágta a fejemhez, hogy ő nem fog egy pszichopatával randizni, és faképnél hagyott.
5. Egy tengerparti szállodában dolgozom recepciósként, és ma az egyik vendég kijelentkezéskor beírta a panaszkönybe, hogy túl sós volt a víz a tengerben.
6. Egyik este éppen hazafelé tartottam, amikor odalépett hozzám két srác az utcán, és határozottan rám szóltak, hogy adjam át nekik a telefonomat. Erre én hirtelen felindulásból akkorát behúztam az egyik srácnak a táskámmal, hogy elerdet az orrából a vér. Ezután a másik srác átnyújtott nekem egy szórólapot, és elmondta, hogy csak egy most induló önvédelmi tanfolyamra toboroznak résztvevőket, és valójában nem akarták lenyúlni a telefonomat.
7. Az egyik diák szülői aláírást hamisított alá az ellenőrzőjébe, ezért beírást adtam neki. Erre másnap a szülei bepanaszoltak engem az igazgatónál. Kiderült, hogy az édesanya leánykori neve tényleg Batman, és nem a gyerek próbált megviccelni velem.
8. Még 2022-ben év végéhez közeledve szóltam a főnökömnek, hogy hibát vétett a jövő évi ütemterv elkészítésekor, hiszen nem lesz február 29.-e. Erre teljesen komolyan visszakérdezett:
– Ezt meg hogy érted? A keddet rögtön a csütörtök követi majd, vagy mi?
9. Tetoválóművész vagyok, és egyszer bejött hozzánk a szalonba egy 40 év körüli fickó. Kiválasztotta, hogy milyen tetoválást szeretne, majd aztán amikor hozzákezdtem volna a tetoválás elkészítéséhez, a tű láttán felsikoltott. Kiderült, hogy tűiszonya van, és nem tudta, hogy a tetoválásokat tűvel készítik. Így aztán végül nem készült el a tetoválás.
10. Tolmácsnak tanulok Franciaországban, és csak a spanyol vizsgám nem sikerült elsőre. Ez még nem is lenne akkora probléma, ha az anyanyelvem nem a spanyol lenne.
11. Szilveszterkor elutaztunk a férjemmel egy wellness szállodába. Éjfél előtt pár perccel felmentem a szobámba a telefonomért, hogy le tudjam videózni tűzijátékot, ám lefelé jövet meghibásodott a lift, és 2 óra hosszára bennragadtam. Számomra „jól” indult az év.
12. Megkértem a férjemet, hogy kivételesen most mosogasson el ő ebéd után. Megnyitotta a csapot, benedvesítette a szivacsot, majd hirtelen ott hagyott mindent, bepattant az autóba, és hazajött egy vadiúj mosogatógéppel.
13. A férjem nővére csak nagyon drága helyekre szeret eljárni, de mindig kitalál valamit, hogy ne neki kelljen fizetni. A minap is, amikor nálunk töltötte a hétvégét, elhívott minket egy luxus étterembe, és amikor kértük a számlát, előadta, hogy otthon felejtette a tárcáját. Viszont arra most nem számított, hogy ezúttal felkészültem rá, hogy mit fog előhúzni kifogásként a tarsolyából.
Induláskor, amikor otthon kiléptünk az ajtón, úgy csináltam, mintha bent felejtettem volna valamit, és mondtam a férjemnek meg a nővérének, hogy ők menjenek csak nyugodtan a kocsihoz, amíg én visszamegyek a házba. Így is tettek, én pedig felrohantam az emeletre abba a szobába, ahol a sógornőmet szállásoltuk el, és „meglepő” módon azonnal megtaláltam a pénztárcáját a kisasztalon. Gyorsan eltettem a táskámba, és magammal vittem az étterembe.
Aztán a vacsora végeztével, amikor a férjem nővére sopánkodva eljátszotta, hogy „véletlenül” nem hozta magával a pénztárcáját, én előhúztam a táskámból, és így szóltam: „Erre gondolsz itt?”
Vörös fejjel kikapta a kezemből a tárcát, és jelezte a pincérnek, hogy külön szeretné fizetni a saját fogyasztását.