Minden eddiginél több, 13 millió forintnyi megtakarítás jut átlagosan egy magyar háztartásra. A pozitív képet árnyalja, hogy az inflációt is figyelembe véve a megtakarítások értéke jelenleg a 2019 harmadik negyedévihez közelít, és az eloszlásuk is nagyon egyenlőtlen – derül ki a Bankmonitor elemzéséből, amit a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb statisztikájáról készített.
A statisztikákból kiderül, hogy nominális értelemben minden eddiginél magasabbra, 52 ezer milliárd forint fölé emelkedett a lakossági kézben lévő vagyon. Ez háztartásonként átlagosan 13 millió forintot jelent, és többféle eszközből tevődik össze. A legtöbb pénz bankbetétekben áll, ebben háztartásonként átlagosan 3,4 millió forintot tárolnak, de az államkötvényekre is közel 2,9 millió forint jut háztartásonként. Kicsit több mint 2 millió forintnyi megtakarítás kerül befektetési jegyekbe, míg készpénzből átlagosan 1,6 millió forint jut egy háztartásra.
A 13 milliós összeg sokaknak meglepő lehet, ezért két szempontot fontos kiemelnünk: egyrészt még így is csak mostanra értük el újra reálértéken a Covid előtti szintet, másrészt a vagyonok egyenlőtlenül oszlanak el a társadalomban.
A friss számokból látszik, hogy 2010 óta közel megtriplázódott az egy háztartásra jutó megtakarítások értéke – nominális értelemben legalábbis, az inflációt figyelmen kívül hagyva.
A megtakarítások ugyanakkor reálértéken is nőttek az elmúlt évtizedben, 2021 utolsó negyedévében (a csúcson) az inflációval korrigálva is közel 56 százalékkal több megtakarítása volt egy háztartásnak átlagosan, mint 2010-ben. A következő két évben aztán az infláció felfutása miatt csökkent a családok megtakarításának reálértéke: az idei első negyedévben 13,1 százalékkal volt kevesebb reálvagyon, mint a 2021-es rekordszint.
Az idei második negyedévtől aztán ismét pozitív trendet tapasztalhatunk, mostanra a megtakarítások reálértéke ismét eléri a 2019 harmadik negyedévében mértet.
Ez mégis azt jelenti, hogy megtakarítások szempontjából a 2019 utáni 3,5 év elveszett az átlag magyar háztartás számára.
A nagy infláció hatására jelentős változás következett be az eszközök megoszlásában, amelyekben a háztartások a pénzüket tárolják. Három negyedév alatt 11 százalékkal csökkent a lakosság bankbetétekben tárolt vagyona, ezzel párhuzamosan pedig 19 százalékkal nőtt az állampapírok állománya, amelyeket a kedvező kamatozás miatt szívesen választottak a befektetők.
A másik fontos szempont, ami a háztartások átlagából nem derül ki, az az összvagyon társadalmon belüli eloszlása. Az MNB 2022-ben publikált háztartási vagyonfelmérésből a Bankmonitor kiderítette, hogy Magyarországon a pénzügyi megtakarítások 83 százaléka a leggazdagabb 30 százalék birtokában van, míg a legszegényebb 30 százaléknak csak a megtakarítások 5 százaléka jut.
A Bankmonitor azt is kiszámolta, hogy aki idős korára összegyűjti ezt a 13 millió forintot, 20 éven keresztül 54 ezer forinttal tudja majd kiegészíteni a nyugdíját. Aki 25 évesen elkezdi a gyűjtést, elég 12 ezer forintot befektetnie havonta, hogy nyugdíjba vonulására elérje ezt az összeget, de aki 35 évesen áll neki, annak már 19 ezer forinttal kell számolnia havonta. Egy 45 éves esetében pedig már 33 ezer forint lesz ez az összeg.
forrás: telex.hu