Sokan úgy tekintenek 2020-ra, mint életük legrosszabb évére. Mások számára össze sem hasonlítható mondjuk a 14. századdal, amikor kitört a fekete halál Európában. Ezek azonban közelébe sem érhetnek az 536-os évhez, melyet számos középkori történész az emberiség történelmének legrosszabb évének tekint. Ez nem valami fontos történelmi eseménynek köszönhető, hanem feltehetően egy hatalmas természeti katasztrófának, amely világszerte jelentős természeti, gazdasági és társadalmi instabilitást okozott. A tudósok úgy vélik, hogy a természeti katasztrófa hátterében egy hatalmas vulkánkitörés állhatott, mely porral és hamuval lepte be a légkört, aszályt és éhínséget okozva, valamint olyan hideg időjárást, amely milliók életét követelte Európában, Ázsiában és Afrikában. A következőkben 10 pontban mutatjuk be, hogy milyen katasztrofális változások mentek végbe a világban 536-ban:
1. A Nap hirtelen abbahagyta a sütést.
Az ebből az időszakból származó ősi feljegyzések szerint 536-ban olyan gyenge volt a napsütés, mint egy Napfogyatkozáskor. Azt mondják, hogy a napsugarak kékes színűek voltak, és annyira gyengék voltak, hogy semmi nem vetett árnyékot a Földön. Feltételezések szerint egy hatalmas vulkánkitörés okozhatta ezt a légköri hatást, mely olyan nagy volt, hogy a világ nagy részét vulkáni porral és hamuval borította be.
2. Nyáron szokatlanul hideg volt.
A napfény hiánya miatt az európai kontinens nagy részén hatalmas hőmérséklet-csökkenés következett be, melynek köszönhetően a hőmérséklet még nyáron is alig érte el a 2°C-ot. Ez egy rövid jégkorszakot okozott, ami 536-tól 540-ig tartott. Ebben a 4 évben az éves átlaghőmérséklet végig 2°C alatt volt. Egyes tudósok úgy vélik, hogy nem vulkánkitörés, hanem egy hatalmas meteorit becsapódása okozhatta ezt a jégköri jelenséget, azonban nincs bizonyíték akkora kráterre a Földön, ami ekkora természeti változást generálhatott volna.
3. Hosszan tartó fagyok voltak, amik tönkretették a növényeket.
Michael McCormick nevű középkori történész sok olyan dokumentum létezik, amely alátámasztja az 536-os év szörnyűségeit. Az egyik ilyen egy bizonyos Cassiodorus nevű római államférfi feljegyzése, aki a szántóföldeket sújtó hosszantartó fagyokról számolt be. Elmondása szerint az almák kemények voltak, a szőlő pedig olyan savanyú ízű lett, hogy a korábbi években betakarított készleteket kellett helyette felélni.
4. Nem volt kenyér az asztalon.
Cassiodorus nem túlzott. Tényleg komoly élelmiszerhiány volt a világon, ami arra késztette az emberiséget, hogy a korábbi években felhalmozott élelmiszerkészlethez nyúljon a túlélés érdekében – már ha volt ilyen. Az egyik keltáktól származó történelmi feljegyzés igazolja a római államférfi szavait: ők a haszonnövények elfagyása miatt óriási kenyérhiánnyal küszködtek.
5. Világjárványok jelentek meg a különböző régiókban.
Az éghajlatváltozás és a rossz termés miatti táplálékhiánynak köszönhetően a lakosság legyengült, és különféle betegségek ütötték fel a fejüket, mint például a Justinian pestis. A pandémia hatására meginduló tömeges migráció pedig csak hozzájárult a járványok terjedéséhez, ami olyan gazdasági összeomlást okozott, ami miatt számos akkori népesség egyszerűen eltűnt a Föld színéről.
6. Összeomlottak a városok.
Egy Prokopiosz nevű bizánci történész épp 536-ban érkezett Dél-Olaszországba. Ekkorra a Nyugat-Római Birodalom már összeomlott, és I. Iusztinianosz bizánci császár vissza akarta kapni ezeket a területeket. De a dolgok nem mentek olyan simán, mint tervezték, mivel Prokopiosz szerint valami furcsa dolog történt ezen a helyen: elsötétült az ég és összeomlottak a városok, az emberek pedig elvesztették a hitüket. A látszólagos “örök tél” miatt I. Iusztinianosz határozatlan időre visszavonta a seregeit.
7. Európában egy 100 évig tartó hanyatlás következett be.
A városok válsága, az általános éhínség és a fertőzések miatt Európa egy 100 évig tartó hanyatlásba került. A nagyon alacsony hőmérséklettől a hirtelen aszályokig minden komoly hatással volt a termelésre, ami munkahiányt okozott. Arról nem is beszélve, hogy a feljegyzések szerint ezalatt a 100 év alatt is több olyan vulkánkitörés történt, ami komoly légszennyezést okozott.
8. Hatalmas vándorlások keletkeztek.
Mint minden katasztrófa idején, 536 után is elképesztő méretű vándorlások történtek a világban. A leginkább érintett területek Európa és Ázsia volt, mert az emberek útra keltek az éhínség miatt, ám ezzel együtt a betegségeket is terjeszteni kezdték.
9. A világ egyes régiói szárazságtól szenvedtek.
Nem csak az európai emberek tapasztalták meg a földi poklot, hanem más helyeken élők is, például Kínában. Ott a nyár közepét hirtelen havazás váltotta fel, ami teljesen tönkretette a termést. Az Amerikai kontinenst sem kerülte el a katasztrófa, hiszen Peru területéről is olyan elhúzódó aszályt jelentettek, ami hanyatlásra kényszerítette az akkoriban virágzó Mocsika-kultúrát.
10. Köd borította be az ismert világ nagy részét.
Bár az erről szóló történelmi feljegyzések nagy része Konstantinápolyból származik, a tanulmányozásuk során arra az elméletre jutottak, hogy vélhetően a vulkáni köd az egész világ különböző szegleteire is kiterjedt. Az ok, ami miatt a jelenség intenzívebben érintette Európát és Ázsiát az lehetett, hogy a feltételezett óriás vulkánkitörés vélhetően Izlandon következett be.
Így vagy úgy, az 536-os év tényleg a történelem egyik, ha nem a legrosszabb éve volt, melynek olyan hosszútávú hatásai is voltak, ami sok helyen jelentős gazdasági és társadalmi instabilitást okozott. Ennek eredményeként a történészek egyébként úgy vélik, hogy az 536-os év eseményei jelentősen hozzájárultak a Középkori Európa és a Közel-Kelet összeomlásához.
