Nyíregyháza – Mátészalka – „Tisztelt ügyészség, nem érzem magam hülyének, mert nem vagyok hülye, de ügyvéd nélkül hogyan készüljek fel a tárgyalásra a másfél mázsás iratanyagból?” A csengeri örökösnőként hírhedtté vált P. Mária e szavakkal ment neki az ügyészségnek, mert a nyomozás lezárásakor nem küldte át az iratokat neki.
Egyelőre nem engedte be a politikát a tárgyalóterembe a Mátészalkai Járásbíróság a csalással vádolt, csengeri örökösnőként elhíresült P. Mária büntetőperében. Ugyanis a bíróság elutasította Juhász Péter, az Együtt korábbi elnöke és Csárdi Antal LMP-s országgyűlési képviselők kérelmét, hogy kapcsolattartóként rendszeresen találkozhassanak a nyíregyházi börtönben ülő P. Máriával, mert a bíró tömör indoklása szerint annak biztonsági kockázata van. Pedig az ügyben a kérdés továbbra is az: mikor hallgatja ki tanúként a bíróság Kósa Lajos fideszes képviselőt, aki állítólag közreműködött abban, hogy csengeri nő az 1300 milliárd forintos, mesés örökségéhez hozzájusson.
Talán ez az elutasítás volt az oka, hogy a 778 millió forint csalással vádolt P. Mária a nyíregyházi börtönből online bejelentkezve dühösen kiabálva kérte számon az ügyészséget, mert szerinte olyan nevek szerepeltek a vádiratban, amiket nem is ismer. Viszont hiányoznak az igazát bizonyító nemzetközi telefonhívások listái, a svájci bankvezetőkkel való találkozókon részt vevő emberek névsora. De sérelmezte azt is, hogy az ártatlanságát bizonyító okiratok az NNI irodájában rejtélyes módon elégtek, a németországi dokumentumai pedig eláztak.
Kiderült, a csengeri örökösnőnek se telefonja, se számítógépe volt, amikor az örökségről szóló levél a csengeri polgármesteri hivatalba megérkezett. A dolgok jelenlegi állása szerint rejtély, hogy ki és milyen célból utalt a számlájára 5 milliárd forintnak megfelelő eurót, amiből csak 150-200 millió forintot emelt le a nő, mert mire legközelebb visszament a bankba, hogy pénzt vegyen ki, megdöbbenve szembesült azzal, hogy a német pénzintézet leemelte a számlájáról a maradékot, mondván: azt tévedésből küldték neki.
De ezt a 10 milliót se akkor, se azóta nem kérte senki vissza. Később számtalan alkalommal futár vitt borítékban neki nagy összegű készpénzt, de Németországból alkalmanként több ezer eurót is utaltak a számlájára, amit ő rögtön forintra átváltott. Ezekből fizette vissza a hitelei egy részét, amit az örökséggel kapcsolatos költségekre kért kölcsön.
– Hogy hívják az édesapját, aki után örökölt? Hol található az örökséget igazoló okirat? – tette fel a kérdést az ügyésznő. – Joseph Wroner az apám, és a közjegyző javaslatára minden eredeti iratot egy svájci bank széfjében helyeztem el – érkezett a válasz. A kérdésre, hogy P. Mária kitől, melyik pénzintézettől kapott pénzt, ügyvédje, dr. Helmeczi László válaszolt:
– Egy idősebb férfi levelet írt, hogy segíteni akar nekünk a csengeri ügyben és elárulta, hogy nagyon komoly összegek érkeztek az egyik magyar bankhoz, azonban ezek az utalások a nyomozati iratok között nem szerepelnek – magyarázta az ügyvéd. Az ügyészi kérdésre, hogy a nyomozás során P. Mária az ügyvédeket és közjegyzőket miért nem mentette fel a titoktartási kötelezettség alól, Helmeczi László kérdéssel válaszolt: a nyomozók miért nem kérték ki a külföldi bankoktól a vádlottat ártatlanságát bizonyító információkat, holott az kötelességük lett volna.
Hangfelvételek újabb politikusokról?
– Ha júniusban a hangfelvételek kikerülnek, akkor politikusok és nagy emberek is belekeverednek majd az ügybe. De ezt már nem tudom és nem is akarom megakadályozni – tette hozzá sokat sejtetően P. Mária.
A tárgyalás végén a magánzárkában lévő P. Mária összeroskadt a hírre, amikor Helmeczi László ügyvéd a letartóztatás feltételeinek hiányára hivatkozva kérte védence szabadlábra helyezését, de az ügyészség javaslatára a bíróság elutasította azt.
– Ez tiszta hülyeség. Nem öltem embert. Ha elítélnek, és ha élek még, úgyis vissza kell jönnöm. Meg akarnak ölni? Azt akarják, hogy elpusztuljak? – kommentálta a bíróság döntését P. Mária.