Fokozza a harckészültséget.

A honvéd vezérkari főnök a harckészültség, a kiképzés és a gyakorlatok szintjének emelését nevezte kötelességének, hogy a Magyar Honvédség képes legyen arra, ha szükséges,

Magyarország érdekében háborút vívjon.

Böröndi Gábor altábornagy, egy hete kinevezett vezérkari főnök az M1 aktuális csatornán kedd reggel az orosz-ukrán háborúra utalva azt mondta: Magyarország kormánya a háborús eszkaláció veszélye miatt tartja fontosnak a békekötést. 1939-ben a német-lengyel háború lokális háborúnak indult – mondta –, de nem „fogták meg” időben békefolyamattal, és ez elvezetett a második világháborúig.

Hozzátette: „egy átlagember azt mondja, remélem nem lesz háború, de egy hadsereget nem lehet a reményre építeni.

A hadsereget arra kell felkészíteni, hogy egy háborút sikeresen meg tudjon vívni”.

Ugyanakkor – jelentette ki – „minden folyamatnak abba az irányba kell mutatni, hogy békével megállítsuk az eszkalációt”.

Böröndi Gábor kijelentette: az orosz-ukrán háború tapasztalatait be kell építeni a felkészítésbe.

„A magyar katonák kiemelkedően helyt álltak Afganisztánban, Irakban, Koszovóban, de ott a légvédelem, drónalkalmazás, amit most látunk az orosz-ukrán háborúban, még nem jelentek meg”

– folytatta az altábornagy, aki szerint „bizonyos szempontból megkopott ez a tudás”.

A harcászati elemeket, zászlóalj dandárokat „fel kell emelnünk egy magasabb szintre, össze kell kovácsolni”, a honvédségnek képesnek kell lennie országvédelmi feladatok végrehajtására, illetve a NATO kötelékben ugyancsak az ország területének megvédésére – közölte a vezérkari főnök.

Kitért rá: amit a parlamenti meghallgatáson mondott a nukleáris elrettentésről, azt sokan félreértették.

„Nem azt mondtam, hogy Magyarországnak ebben szerepe van, hanem hogy meg kell érteni azt a logikai láncolatot, amelyre Európa biztonsága épül”

– közölte.

Úgy folytatta: Oroszország atomhatalom, és a NATO-nak vannak olyan tagjai, amelyek atomhatalmak.

„Európa alapvető biztonsági garanciáját a nukleáris elrettentés biztosítja, hiszen mindkét fél tudja, hogy

ha »belépünk egy eszkalációba, az zero game«, annak nincs nyertese”

– fejtette ki a vezérkari főnök.

Elmondása szerint Magyarországon kiemelt fontosságú a tartalékos állomány felépítése.

„Ők a mi nagyköveteink az adott térségben, községben, rajtuk keresztül érjük el az állampolgárokat”

– magyarázta Böröndi Gábor.

Hozzáfűzte: a legjobb kiképzést, felkészítést kell kapniuk,

„élményszerűvé kell tenni a kiképzést”,

ennek eleme, hogy a hétvégén tartott gyakorlaton éleslövészetet hajtanak végre.

Jelezte: a hétvégi gyakorlatokon részt vevők számát a mostani háromszáz-négyszázról két-háromezerre tervezi emelni.

A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában a vezérkari főnök a háborús eszkalációról azt mondta, „ha nem is érint közvetlenül bennünket, csak a közvetlen környezetünket, akkor is olyan biztonsági kihívások lesznek, amelyekre a Magyar Honvédségnek fel kell készülnie”.

„Vissza kell hozni a háborús kultúrát a Magyar Honvédségen belül, pont a béke érdekében”

– jelentette ki Böröndi Gábor.

Úgy fogalmazott: „a háború olyan műfaj, hogy ott nincs második helyezett”.

Közölte: Magyarország és a magyar állampolgárok biztonsága az első, a Magyar Honvédségnek ezt kell garantálnia, „vissza kell mennünk a gyakorlótérre,

magasabb szintre kell emelnünk a felkészítést, kiképzést és a harcászati vezetést”.

Beszélt arról is, hogy le kell vonni az orosz-ukrán háború eddigi tanulságait, például a felderítés, hírszerzés fontosságát, és a mélységi tűzcsapások jelentőségét, amellyel az utánpótlási vonalakat lehet megbontani.

Kiemelte: „az ukrán légvédelem, a nyugati technológiával megerősítve pajzsként védi az ukrán légteret”.

„Vissza kell térni az összfegyvernemi harchoz, meg kell erősíteni a felderítési képességet és be kell hozni »a drónkultúrát«”

– hangoztatta a vezérkari főnök.

Azt mondta: „peremvonalban lévő ország vagyunk a NATO szempontjából”.

„Hét-nyolcszáz kilométer mélységet jelent a felderítési képesség, mert »ami már a határhoz érkezett«, arra a reagálási idő csökken”

– magyarázta a vezérkari főnök, hozzátéve, szerinte a magyar katonai felderítés, hírszerzés rendelkezik azzal az emberi és technikai erőforrással, amely megfelelő „előrelátást” biztosít.

Videó: