„Veszek már egy teflonkést! – Miért, ölni akarsz? – Nem, ha kenem a kenyeret, nem kell hozzá zsír.” – Nagy Bandó András vicce a nyolcvanas évek végéről újra aktuális lett, mégpedig szó szerint. Lassan már tényleg luxusfogás a szegénység örökös szimbóluma, a zsíros kenyér: egy év alatt több mint a duplájára drágultak a hozzávalók.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly januárban 497 forintba került egy fél kilós csomag sertészsír, most januárban 1070, vagyis egy kiló több mint 2000 forint. És ez nem valami gasztrobloggerek által ajnározott biomangalicazsír, hanem szimpla sertésháj.
A kenyér ára is megduplázódott: 458 forintról 966-ra. A legegyszerűbb, legolcsóbb fehér kenyér, a boltba járó háziasszonyok tudják, hogy a kovászos házi vagy magvas, teljes kiőrlésű divatos és egészségesebb kenyerekből fél kiló kerül ennyibe.
Korábban legtöbben csak a nagyszülők elbeszéléséből vagy az irodalomból ismerték azt a világot, amikor a pénzszűke miatt zsíros kenyér volt a mindennapi vacsora. Most már egy négytagú családnak 8 szelet kenyérrel, 10 deka zsírral, 1-2 fej hagymával számolva ez havonta több mint 16 ezer forintba kerül, ami évente már 200 ezer forint. Ha kockáznak rá egy kis szalonnát, amit a szegény ember evett mindig a mesékben, már havi 34 ezer, évente pedig 400 ezer forintnál járunk.
Ennél is fényűzőbb fogás lett a szimpla vajas kenyér egy bögre tejjel. Évente félmillió forintjába kerül egy családnak, ha ezt reggeliznek minden nap, tehát még sehol egy szelet párizsi vagy egy kanál baracklekvár. 543 960 forint, ami havonta 45 330 forintot jelent csak a vajaskenyeres reggelire, miután a vaj ára is egy év alatt megduplázódott.
Tavaly januárban egy 10 dekás csomag 391 forintba került, a KSH most megjelent adatai szerint pedig idén 791-be. Egy ekkora szelet vaj elfogy 8 szelet kenyérre, amivel számoltunk, annak árát pedig 300 forintra taksáltuk. Tejnél nem a KSH számát vettük alapul, mert ársapkás tejhez sokszor csak szerencsével lehet jutni, és jó, ha „csak” 400 forintért találunk tejet a boltban. Kétségbeejtő helyzet!
Bod Péter Ákos közgazdász viszont jó hírt közölt: szerinte az infláció elérte a csúcsát, mérséklődni fog, további árrobbanásra nem kell már számítani.
– Ha a vásárlók nem tudják megvenni az árut, a boltosok nyakán marad. Igaz, a zsíros kenyeret már nem nagyon lehet olcsóbb helyettesítő élelmiszerre cserélni, enni pedig muszáj, a körülmények most mégis úgy alakulnak, ami kedvez a magyar vásárlóknak – magyarázta a szakértő.
Bod Péter Ákos felidézte, hogy amikor tavaly ősszel brutálisan meglódultak az árak, 420-430 forint körül volt az euró, és így kötötték meg a kereskedők a szerződéseket.
– Az agrártermelőknek pedig megérte külföldön eladni az árut, főképp az ársapka miatt. Ha a kormány eltörli az ársapkát, olyanok is belépnek a piacra, például Lengyelországból, akik olcsóbban termelnek. Mindez az árak normalizálódását eredményezi. Még az is lehet, hogy egyes termékek olcsóbbak lesznek a boltban – osztotta meg meglátásait a közgazdász.
