Minden munka egyedi és különleges a maga módján, ennek megfelelően pedig minden szakmának megvannak a maga titkai, melyeket a szakmán kívüli emberek még csak nem is sejtenek. Ezek a titkok legtöbbször teljesen ártalmatlanok, de néha az ember egész életére hatással vannak: a chipsgyártásban elhelyezkedett egyik ember például az első munkanapja után megígérte, hogy soha többé nem vesz chipset a boltokban. Nagyon kíváncsi természetűek vagyunk, és szeretnénk minél többet megtudni a világról, ahogy a különféle munkahelyekről is, ezért összegyűjtöttünk néhány embert, aki az interneten név és arc nélkül őszintén beszélt a szakmája legfőbb titkairól. A cikk végén bónuszban még a könyvtárosok legsötétebb titkát is megosztjuk!

• Masszőrként dolgoztam egy magánklinikán, és napi rendszerességgel jöttek hozzánk ügyfelek a klinika „narancsbőr elleni kezelésére”, noha az első dolog, amit a fejünkbe vertek, amikor masszőrnek tanultam, az az volt, hogy a narancsbőrt nem lehet masszással eltüntetni. Ennek ellenére voltak olyan ügyfelek, akik pozitív hatásról számoltak be, az ilyen emberek azonban legtöbbször az életmód változás miatt értek el pozitív eredményt: egészségesebben étkeztek, több vizet ittak és többet sétáltak. © Anonymous / Quora
• Több évig dolgoztam szakácsként egy steakhouse-ban, és ezalatt az idő alatt az adagok jelentősen csökkentek, miközben az árak folyamatosan emelkedtek. A vaddisznóborda kilós adagja egyébként soha nem volt több 750 grammnál – különben az étterem csődbe jutott volna. © Anonymous / Quora
• Az egyik üzletláncban gyakran azzal viccelődtünk, hogy „a csirke megkapta a harmadik életét”: először hűtve árultuk, majd a lejárat után lefagyasztva, amikor pedig megint lejárt, akkor késztermékként árultuk őket, például salátákban. © zhuiznaetkto / Pikabu

• A családom egyik barátja dolgozott Bear Grylls túlélő showján. Ez az ismerős régen ejtőernyős volt és a műsorban az volt a feladata, hogy minden forgatás előtt fel kellett derítenie az adott terepet, hogy egyáltalán leforgathatók-e ott a forgatókönyv által kiírt jelenetek. A felderítés után visszatértek és közölték a műsorkészítőkkel, hogy mennyire lehetséges, veszélyes, drága vagy éppen ésszerű ott forgatni a műsort. Ennek az ismerősömnek egyébként sok érdekes története van, egyszer például megálltak, hogy egy barlangban éjszakázzanak, de már volt ott egy medve lakó, haha. © Plagueofzombies / Reddit

• Sok évvel ezelőtt ügyvédként dolgoztam egy valóságshowban. Kirúgtak, miután azt mondta, hogy a résztvevőknek írásos beleegyezést kell adniuk ahhoz, hogy felvehessék őket a különböző jelenetekben. Azt mondták, hogy ez lehetetlen, majd kirúgtak. Mindegy, mert a résztvevők fele egyébként is furcsa ember volt, akik nem foglalkoztak ilyesmivel. © purrcthrowa / Reddit
• Előfordult már veled, hogy elkezdtél kitölteni egy űrlapot az interneten, majd meggondoltad magad, mielőtt a “küldés” gombra kattintottál? Kártya, személyigazolvány szám, vezetéknév, cím, stb? Rossz hír: sok cég valós időben gyűjti az információkat, ezért amint beírsz valamit a kis rubrikába, azonnal továbbítódik a szerverre. A “Küldés” gomb csak egy átmenet a következő lépésre. © phpdevster / Reddit

• Egy nagy üzletben dolgozom, és minden hétvégén, amikor akció van, ügyelünk rá, hogy az akciós cikkeket tartalmazó polcok majdnem üresek legyenek. Látszólag ettől úgy tűnik, hogy mindent eladtunk, pedig valójában rengeteg van belőle a raktárban, ám a vásárlók mégis azt hiszik, hogy fogyóban a készlet, ezért sietnek vásárolni. ©  pamacdon / Reddit
• Fogorvosként az a véleményem, hogy gyakorlatilag minden fogkrém egyforma, legalábbis azok, amelyek fluoridot tartalmaznak. Még amikor az egyetemen tanultam az egyik fogkrémgyártó cég képviselője maga mondta nekem, hogy teljesen mindegy, mi van a csomagolásra írva, a fogkrémek összetétele minden esetben ugyanaz. Az egyetlen kivétel az érzékeny fogakra szánt fogkrémek, melyek kálium-nitrátot tartalmazhatnak. © therock21 / Reddit
• A rengeteg online véleményt, amit az interneten a termékek mellett olvashatunk, olyan különleges emberek írják és posztolják, akiknek az az egyetlen feladatuk, hogy pozitív színben tüntessék fel az adott terméket. Valószínűleg nem minden cég csinál ilyet, de néhányan biztosan. Honnan tudom? Nos, én is egy ilyen szövegíró vagyok. Hogy mi az az etika? Fogalmam sincs. © PauseAndReflect / Reddit

• A kisgyerekek sokat mesélnek a szüleikről a tanáraiknak, pedagógusaiknak, dadusaiknak. És valamiért a piszkos titkokat sokkal jobban megjegyzik. © MineralWaterMike / Reddit
• Igen-igen. Íme egy példa a munkámból:
  6 éves gyerek: ,,Nekem két apukám van!”
  Én: ,,Ó, ez aranyos! Jól kijönnek?”
  Gyerek: ,,Igen, amikor az egyik apukám hosszú üzleti útra megy, akkor anyukámhoz átjön a másik apukám és vele élünk.”
  Én: ,,Hmm. Jó, hát akkor folytassuk a zongoraórát.” © LurkForYourLives / Reddit

• Egyike vagyok azoknak a személyeknek, akik mindenféle utasítást és használati útmutatót írnak. Az idő nagy részében általában fogalmam sincs, hogy miről írok, gyakran a cégek csak pár képet küldenek nekem, és ahhoz kell valami szöveges leírást kitalálnom, de nem tudom, hogyan kell működnie az adott terméknek, a cégek pedig nagyon kevés adatot szolgáltatnak velük kapcsolatban, ezért akaratomon kívül legtöbbször nagyon felületes munkát végzek, nem hinném, hogy tényleges segítséget tudok vele nyújtani. © katakago / Reddit

• Egy burgonyatermesztő cégnél dolgoztam. A képviselőnk elmondta, hogy az ügyfelek között van többek között egy nagy chipsgyártó cég is. Nekik olyan különleges burgonyát ültettünk, amiknek extra magas keményítőtartalma volt. © zhuiznaetkto / Pikabu

• Ha egy tervező egyszerre több alternatívát is készít neked, akkor biztos lehetsz benne, hogy azok közül csak egyetlen egyet hozott létre kellő alapossággal, a többi csak egy enyhén elrontott verzió, hogy végül azt válaszd, amit ő készített. Az sem ritka, hogy a korábbi ügyfelek által elutasított terveket mutatják meg, már amennyiben azok témába vágók. © Dantelol / Pikabu

• Ha moziba mész, de nem veszel semmit – pattogatott kukoricát, italt, csokit vagy ilyesmit, akkor gyakorlatilag a mozit üzemeltető cég fizet neked azért, hogy megnézd a filmet. A jegyekből származó bevételek önmagukban ugyanis csak kb. a 70%-át fedezik annak, amit a cégek a filmek vetítési jogának megszerzésére költöttek. Ezért olyan drágák a büfében kapható ételek és italok. © Leo Enticknap / Quora
• Amikor azt látom, hogy az emberek a szupermarketekben a drága, híres márkákat választják, és megvetően néznek az élelmiszerláncok sajátmárkás termékeire, mindig viccesnek találom. Diákként egy chipsgyártással foglalkozó cégnél dolgoztam. A munka a következőképpen zajlott: először a chipseket a drága márkák csomagolásaiba töltöttük, majd pár óra múlva jött a menedzser, és mondta, hogy ideje váltani. Ekkor a szupermarketek sajátmárkás csomagolásaiba kezdtük tölteni ugyanazokat a chipseket. Nem állítom, hogy minden termék esetében így működik, de a chipseknél biztosan, ezt a saját szememmel láttam. © Cheryl Sullivan / Quora

• Amikor az ügyfelek szójatejes sütőtök fűszeres lattét rendelnek, valójában tehéntejet kapnak, kis mennyiségű sütőtök fűszerrel. Tudom, mert évekig dolgoztam egy híres kávéláncnál. © seagulldreaming / Reddit

• Állatorvosi rendelőben dolgozom, és gyakran adok az állatoknak olyan finomságokat, mint: csokoládé, hús, sajt, a legfinomabb eledel, ami épp készleten van nálunk. Akkor csinálom ezt, amikor a tulajdonosok nem akarnak jelen lenni az állat elaltatásánál. Mindig arra gondolok, hogy ha már a gazdája nincs itt mellette, legalább kóstoljon meg valami finomat, ami már nem árthat neki. © RodentRescue / Reddit
• Középiskolai tanárként van egy jól bevált módszerem arra, hogy a diákok tiszteljenek és szót fogadjanak nekem: mindig magam mellé állítom az osztály legmenőbb fiúját/lányát. Ezt persze nem mindig könnyű elérni, de ha sikerül, akkor az eredmény szemmel látható. © lilotter67 / Reddit

Bónusz: a könyvtárosok legsötétebb titka.

A Te munkahelyednek is vannak olyan titkai, melyekről szerinted mindenkinek tudnia kellene?

forrás