Kim Dzsong Un az észak-koreai hadsereg megalakulásának 90. évfordulója alkalmából rendezett parádén azt mondta az ország a „leggyorsabb ütemben” fejleszti nukleáris képességeit, valamint megfogadta, hogy növelni fogja az ország nukleáris arzenálját.
A felvonuláson tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétákat és betiltott interkontinentális ballisztikus rakétákat (ICBM) is bemutattak. Észak-Korea 2017 óta először márciusban tesztelte legismertebb rakétáját, amit széles körben elítélt a nemzetközi közösség. A teszt után az Egyesült Államok több szankciót is bevezetett az országgal szemben, hiszen az a nukleáris fegyverek szállítására tervezett rakéták támadási hatótávját az USA szárazföldjéig terjesztette ki.
Kim Dzsong Unt azonban nem tántorították el az eddigi retorziók:
„Továbbra is lépéseket teszünk nemzetünk nukleáris képességeinek leggyorsabban történő megerősítése és fejlesztése érdekében” – mondta, hozzátéve, hogy nukleáris erőiknek „készen kell állniuk” arra, hogy bármikor bevethetők legyenek – írja a Koreai Központi Hírügynöksége (KCNA).
Észak-Korea ezen nukleáris fegyverei elméletileg a háború elrettentő eszközei, de más célokra is felhasználhatók – mondta, megismételve korábbi retorikáját, miszerint az ország visszavágna, ha megtámadnák.
A felvonulásról készített fényképeken látható, hogy a Hwasong-17-es rakéta a parádén bemutatott fegyverek között szerepelt. Ezt a kétfokozatú interkontinentális ballisztikus rakétát, először 2020. október 10-én, a Koreai Munkáspárt (WPK) alapításának 75. évfordulóján mutatták be. Észak-Korea azt állította, hogy márciusban hajtotta végre első alkalommal a hatalmas interkontinentális ballisztikus rakéta kísérleti kilövését, ám ennek sikerességét a dél-koreai szakértők erősen megkérdőjelezték.
A hétfői katonai parádét nagy figyelem kísérte, mivel Észak-Korea idén több rakétát is tesztelt, ami fokozta a feszültséget a félszigeten. Emellett műholdfelvételek igazolták, hogy Punggje-ri városában márciusban felgyorsították a nukleáris kísérleti létesítményében zajló tevékenységeket, ami felerősítette azokat a félelmeket, hogy az ország újra megkezdi a nukleáris fegyverek és a nagy hatótávolságú rakéták tesztelését.
Dél-Korea új elnöke Jun Szuk Jeol a közelmúltban keményebb álláspontot fogalmazott meg Észak-Korea lépéseivel kapcsolatban, Szu Vuk dél-koreai védelmi miniszter pedig a hónap elején azt mondta: Dél-Korea képes lenne csapást mérni az északi rakétakilövő pontokra.
2018-ban Kim Dzsong Un a Donald Trump akkori amerikai elnökkel folytatott megbeszéléseket követően moratóriumot vezetett be a nagy hatótávolságú ballisztikus rakéták és nukleáris kísérletek végrehajtására, ám 2020-ban bejelentette, hogy ez az ígéret már nem köti. Eközben a Biden-kormányzat többször is kijelentette, hogy hajlandó előfeltételek nélkül folytatni a tárgyalásokat, ám az amerikai elnök eddig kevés érdeklődést mutatott Észak-Korea bevonása iránt. Biden inkább a Dél-Koreával és Japánnal való kapcsolatokat helyezte előtérbe, és támogatását fejezte ki a leköszönő déli elnök, Mun Dzse In azon erőfeszítései felé, melyek a két ország közötti kapcsolatok elsimítására irányultak.
forrás: hvg.hu
