A virológus szerint azonban ez nem azonos a védettséggel, ami az oltást követően nagyjából 4-6 hónapig tart. Ezt követően az antitestek száma a védőszint alá esik. Az immunrendszerünk ettől függetlenül emlékszik az immunizálásra, de kell neki 5-7 nap mire letermeli a szükséges antitesteket.

Úgy alakult, hogy az ötödik hullám csúcsa a fővárosban nem egészen ugyanakkor volt, mint a vidéki nagyvárosokban, ezt a szennyvíz adatokból lehet látni – mondta a Spirit FM Aktuál című műsorának vendégeként Rusvai Miklós. A virológus szerint vidéken még csak most várható a tetőzés, a fővárosban pedig a legnagyobb valószínűséggel az elmúlt hét második felében volt csúcson a járvány.

Nagyjából ugyanannyian vannak lélegeztetőgépen egy pár napja, miközben a halottak száma egyre növekszik. Rusvai Miklós úgy látja, ez nem áll ellentmondásban azzal, hogy az omikron sokkal enyhébb lefolyású megbetegedést okoz, mint a korábbi variánsok. „Ne felejtsük el, hogy az elhunytak száma is szerencsére messze alatta marad a korábbi hullámoknak. Tehát annak ellenére, hogy a frissen megfertőződöttek száma közel kétszeresen magasabb, és jóval meghaladja az előző hullámban megfertőződöttek számát, a halálozási adatok messze-messze alatta maradnak a többi járványhullám során mért értékeknek” – mondta.

A virológus korábban arról beszélt, a covid már nem sokkal veszélyesebb az influenzánál. „Nekem meggyőződésem, hogy a kemény koronavírus-járványon már túl vagyunk. Lehet félni attól, hogy esetleg komolyabb megbetegedést okozó variánsok kialakulnak, de ennek a reális veszélyét már nem látom, ugyanis, ha lesznek is ilyenek, már nem tudnak olyan mértékben tért hódítani – éppen azért, mert az omikron nagy mértékben immunizálta a lakosságot” – hangsúlyozta.

Jelentősen visszaesett a vírus letalitása

„Míg a vuhani variáns idején olyan 2,5-3 százalék körüli volt a halálozási arány, azaz hogy 100 fertőzöttből körülbelül 3-an meghaltak, addig az omikron okozta járványhullám esetében ez úgy néz ki, hogy 10 ezerből halnak meg olyan 3-5-en” – fogalmazott Rusvai, hangsúlyozva, hogy az influenzavírus esetében is hasonlóak a számok.

A virológus arról is beszélt, az átfertőződés és az oltás nyújtotta immunitás között nincs különbség. „Mindenki mérlegeljen magában, hogy ő mitől fél jobban. Ahogy már korábban többször is elmondtam, én augusztusban kaptam a harmadik vakcina adagomat, de negyedjére már nem szándékozom beoltatni magam, vállalom a veszélyt” – árulta el.

A szervezetünk „örökre megjegyzi”, hogyan kell reagálni a vírusra

Rusvai Miklós kiemelte, a szervezetünk nagyon hosszú ideig képes emlékezni arra, hogyan kell reagálnia, ha újra megfertőződik a vírussal. Ez nem azonos azonban a védettséggel, ami az oltást követően nagyjából 4-6 hónapig tart. Ezután ugyanis az antitestek száma a védőszint alá esik, az immunrendszerünk ettől függetlenül emlékszik az immunizálásra, csak kell neki 5-7 nap mire letermeli a szükséges antitesteket – magyarázta. Tehát ezt a reagálási időt spórolja meg az, aki beoltatja magát, ugyanis az oltást követően rögtön elkezd a szervezet antitestet termelni, amik már készen várják a vírust.

Megjelent az omikron BA.2 változata

Új alfaját azonosították az omikron vírusvariánsnak. A szakember szerint azonban ettől nem kell jobban tartanunk, mint az eredetitől: „Sőt, az omikronnak ezt a BA.2-es változatát lopakodó variánsnak is szokták nevezni, ugyanis úgy szorította ki az omikron eredeti változatát, hogy észre se vettük. PCR vizsgálattal el se lehet különíteni a kettőt, de a fertőzések túlnyomó részét már ez a változat adja Európa-szerte.

A virológus hozzátette, ez a fajta mutálódás – azaz, hogy a vírus fertőzőképességének növekedésével csökken a megbetegítő-képessége – nem volt feltétlenül előre látható. „Most így történt, örüljünk neki. De például a kanyaró – amit évszázadok óta ismerünk – nem gyengült hatékonyságában, annak ellenére, hogy legalább olyan gyorsan terjed, mint a koronavírus” – mutatott rá a szakember.

A teljes beszélgetés itt hallgatható meg. 

forrás: atv.hu