Az iráni döntéshozók betiltanák a legtöbb házi kedvencet, hogy megvédjék az országot a tisztátalan állatok veszélyes befolyásától.
A „közjogok védelme a veszélyes és káros állatokkal szemben” megnevezéssel illetett törvényjavaslat értelmében – amelyet keményvonalas konzervatív törvényhozók készítettek november 17-én – az irániak számára megtiltanák a kutyák, macskák, nyulak és más házi kedvencek birtoklását, tenyésztését és szállítását. A jogszabály elfogadása esetén a „vadállatok” – például kígyók, gyíkok, krokodilok, egerek, majmok, szamarak és teknősök – tartása is tilos lenne, a szabálysértőket pedig súlyos szankciók sújtanák.
Payam Mohebi, az Iráni Állatorvosok Társaságának magas rangú tagja gúnyolódott azon a gondolaton, hogy ilyen változatos listát állítanak össze az állatokról. „Állatorvosként szerintem egy nyúl, egér, krokodil, kutya, macska és teknős nem sorolható ugyanabba a kategóriába a veszélyesség szempontjából” – mondta. – Milyen értelemben veszedelem? – kérdezte, megjegyezve, hogy az egzotikus házi kedvencek, például a krokodilok esetében bizonyos egészségügyi protokollok vannak érvényben.
„Tisztátalan, nem iszlám”
A hatóságok az elmúlt években megkísérelték hasonló korlátozásokat bevezetni a háziállatokkal szemben, mivel a kutyák és egyéb házi kedvencek birtoklása egyre népszerűbb lett. Annak ellenére, hogy az imámok szerint a tartásuk nem higiénikus és nem iszlám. A kóbor kutyák pedig egyre gyakrabban támadnak az emberekre, ez pedig csak olaj a tűzre.
A korábban is voltak kísérletek a kutyasétáltatás és -szállítás helyi tilalmára, de ezek nagyrészt kudarcot vallottak, vagy ellenállásba ütköztek. A legújabb javaslat azonban országos érvényű lenne, és a keményvonalasok növelik befolyásukat az ultrakonzervatív elnök, Ebrahim Raisi júniusi megválasztását követően.
A 290 fős parlament 75 keményvonalas képviselője által kidolgozott törvényjavaslat értelmében az irániakat, akiket három hónappal a törvénytervezet elfogadása után kapnak házi kedvencek birtoklásán, állataik elkobzásával és a minimálbér 10-30-szorosának megfelelő pénzbírsággal sújtják. Ugyanilyen bírságot szabnak ki azokra a lakásaikat bérbeadókra, akik nem tartatják be a szabályokat bérlőikkel. A rendészeti szervek kötelesek kivizsgálni a szomszédok szabálysértési panaszait.
Sétálni és szállítani sem szabad
A hatályos büntető törvénykönyv javasolt módosításai azt is megtiltják az irániaknak, hogy házi kedvenceiket sétáltassák, autójukban szállítsák. Akiket rajtakapnak, jobb esetben pénzbírsággal és járművük 3 hónapon át tartó elkobzásával számolhatnak. Rosszabb esetben kutyasétáltatásért akár három hónap börtön is járhatna.
Személyi mentesség lehetséges azon falusiak, nomádok és pásztorok számára, akik megélhetésükhöz vagy vagyonuk őrzéséhez kutyát igényelnek. A szervezetek, köztük az egyetemek és laboratóriumok, tudományos kutatás céljából tarthatják a kérdéses állatokat.
Egyelőre nem tudni, hogy a törvényjavaslatot mikor vezetnék be. Mohebi kétségbe vonta a módosításban szereplő gondolatot. „Ebbe a jogszabályba semmilyen tudományos szakértelem nem került bele” – mondta. „Nem történt konzultáció az Iráni Állatorvosok Társaságával. Kétlem, hogy konzultáltak volna bármilyen állatorvossal.”
A „nyugati romlottság” félelmet és pánikot okoz
A kutyatartás az 1979-es iszlám forradalom óta megosztó kérdés Iránban. Sokan „erkölcsileg romlottnak” és a nyugati befolyás jelének tekintették ezt a gyakorlatot. Az utóbbi években azonban a kutyatartás egyre népszerűbbé vált, különösen a fiatalok és a jómódúak körében. A tendencia felkeltette a keményvonalasok haragját az országban, különösen Teheránban, ahol a városi hatóságok a konzervatívok nyomására ezen a nyáron kitiltották a kutyákat a városi parkokból és utcákról.
Mohammad Hossein Hamidi, a fővárosi közlekedési rendőrség főnöke júliusban szintén bejelentette, hogy a rendőrök fellépnek a járművekben lévő, nem ketrecbe zárt kutyák ellen, mondván, ezek elvonják a sofőrök figyelmét. A társadalomnak „meg kell próbálnia egy iszlám életmódot kialakítani” – magyarázta, hozzátéve, hogy „a kutyatenyésztés félelmet és pánikot okoz” a nyilvánosságban.
Magas rangú tisztviselők is mérlegeltek, Mohammad Dzsafar Montazeri legfőbb ügyész azt mondta, hogy az iráni kultúra ellentmond annak, amit „a nyugat degenerált kultúrájaként” jellemez, beleértve a kutyák iránti szeretetet is. Montazeri szerint a kutyákat „tisztátalan állatnak” nevezték, és azt mondta, hogy „nem lehetnek részei a muszlimok életének“.
2014-ben a törvényhozók olyan jogszabályt javasoltak, amely 74 korbácsütéssel, az állat elkobzásával és több mint 3500 dolláros pénzbírsággal büntetné a nyilvános helyen kutyájukat sétáltató embereket. A javaslatot végül nem fogadták el. A törvényjavaslat a majmokat is megcélozta. Felszólította az elkobzott állatok „állatkertbe, erdőbe vagy sivatagba” szállítását, valamint a „kutyasétáltatás népszerűsítésének” a média általi kriminalizálását.
A jelenlegi jogszabálytervezet nem említi, hogy mi történhet azokkal az állatokkal, amelyeket megcéloz. De a hatóságok kóbor állatokkal való korábbi bánásmódja a polgárok és az állatjogi képviselők felháborodását váltotta ki.
Az elmúlt években a közösségi médiában megjelent több példa is az ottani állatkínzásokról. Köztük az egyik, amelyen Teherán külvárosában kóbor kutyák láthatók kínok közepette elpusztulni, miután ismeretlen szerrel injekciózták őket. Egy másik, amelyen egy vadász veri a kutyáját. Ezen eset miatt több iráni városban, köztük Teheránban tüntetéseket szerveztek.
Az ilyen erőfeszítéseket, beleértve az állatkínzás megelőzését célzó törvényalkotást szorgalmazó online kampányt, egy törvénytervezettel jutalmazták, amely az állatok kínzásának és zaklatásának betiltását szorgalmazza. Júniusban a törvényjavaslatot több éves mérlegelés után fogadta el a parlament.
