Finnországban, Franciaországban vagy Hollandiában az emberek alig 5 százaléka szegény.

Ugyan a kelet-európai országok többsége az elmúlt tizenöt évben faragni tudott jövedelmi hátrányából az Unió átlagához képest, a régióban egy kivétel akad: Magyarország. Bár a magyar lakosság anyagi helyzete javult, de éppen olyan ütemben, ahogyan az EU-átlag is. Vagyis 2005 és 2017 között nemzetközi összevetésben tapodtat sem léptünk előre – olvasható Gábos András, Tomka Zsófia és Tóth István György, a TÁRKI munkatársainak tanulmányában, amit a 444 szemlézett.

Azokat a háztartásokat szokták a szegénységi küszöb alá sorolni, amelyek jövedelme alacsonyabb a medián jövedelem, vagyis a jövedelmi közép 60 százalékánál. A bevett definíció szerint akik ennél kevesebb pénzből élnek, szegénynek számítanak a saját országukban. A lap megjegyzi, hogy természetesen más dolog a szegénységi küszöb alatt élni Romániában, mint mondjuk Finnországban vagy Luxemburgban.

(A legfrissebb hírek itt)

Ha a 28 uniós tagállamot egyetlen nagy országként képzeljük el, meghúzhatjuk mindnyájunk közös szegénységi küszöbét az összesített jövedelmi közép 60 százalékánál. Az olasz és a brit szegénységi küszöb szinte pont egybeesik az unióssal, a magyar ehhez képest csak 40 százalékát teszi ki, az EU-ból csak Bulgária és Románia végzett mögöttünk. Hollandiában vagy Németországban pedig a szegénységi küszöb magasabban húzódik az uniósnál.

A magyar szegénységi küszöb azonban 2005-ben is ugyanúgy az uniós 40 százaléka volt, mint 2017-ben. A többi, 2004-ben csatlakozott ország ehhez képest nagyobb ütemben tudott felzárkózni. Akkoriban a lengyelek is 40 százalékon álltak, mostanra elérték a 70-et. A szlovákok 60-nál, a csehek 80-nál tartanak.

A vizsgálat szerint a magyarok háromnegyede uniós szinten szegénynek számít, ami még a bolgárnál is magasabb arány. Az EU-ban csak Romániában rosszabb a helyzet.

Finnországban, Franciaországban vagy Hollandiában az emberek alig 5 százaléka számít uniós szinten szegénynek. A cseheknél 20 százalék, a lengyeleknél 40, a szlovákoknál 50. Nálunk több mint 75.

A kutatás nem kifejezetten Magyarországról szól, hanem általában az európai helyzetről.

forrás: blikk.hu