Tűzoltónak lenni sokkal több, mint egy szimpla szakma, ez egy hivatás. Az ezt választó emberek pedig valóságos hősök, akik minden egyes bevetés alkalmával a saját bőrüket viszik vásárra azért, hogy számukra teljesen ismeretlen, vadidegen embereket mentsenek. Bár fiatal korunkban sokan mindent megadtunk volna, hogy mi is tűzoltótömlővel olthassuk az égő épületeket, egy hivatásos tűzoltó élete azért nem csak ennyiből áll. Az alábbiakban összegyűjtött 14 izgalmas tény most egy kis betekintést enged abba a világba, amit a legtöbbünk sosem tapasztalhat meg személyesen.
A tűzoltók ruhája képes ellenállni akár az 1200°C-os hőségnek is. Ezen a hőmérsékleten már szinte minden ismert anyag meggyullad.
Biztonsági okokból nem viselhetnek bajuszt, szakállat piercinget és fülbevalókat. Ezzel igyekeznek elkerülni, hogy az oxigénmaszkjuk és a ruhájuk többi része ne illeszkedjen pontatlanul.
A filmekben a tűzoltók legtöbbször könnyedén tájékozódnak az égő épületek belsejében, a valóságban azonban a látótávolság ilyenkor nulla, és a tűzoltók vakon tapogatóznak és igyekeznek kimenteni az épületben ragadt embereket.
Egy átlagos tűzoltó felszerelése 5 és 30 kilogramm között mozog, attól függően, hogy mit visznek éppen magukkal.
Az 1800-as évek előtt nők nem lehettek tűzoltók.
Nem csak tűz esetén segítenek, hanem például akkor is, amikor egy egész rendőrségi csapat ragad a kapitányság liftjébe.
Bár “tűzoltóknak” hívjuk őket, a munkájuk nem korlátozódik a tüzekre. Bármilyen helyzetben bevethetők, ahol emberélet van veszélyben. Ilyen például az áradások, földrengések, egyéb természeti katasztrófák, sőt még a terrorcselekmények is. Ők egy kicsit vízvezeték-szerelők, villanyszerelők, pszichológusok…egyszóval mindenesek.
Az állatok megmentésében is előszeretettel segítenek, amikor a négylábú barátaink már senki másra sem számíthatnak.
Kiemelkedő katasztrófák esetén a műszakjuk egy napnál is hosszabb lehet. Egy ausztrál erdőtűz alkalmával volt olyan tűzoltó, aki 32 órán át oltotta a tüzet, még végül össze nem esett a kimerültségtől.
A felszerelésüket speciálisan úgy tárolják, hogy bevetés esetén szó szerint néhány másodperc alatt képesek legyenek beleugorni.
A modern hőálló tűzoltóruhák elterjedése előtt benedvesített és/vagy lefagyasztott ruhákban mentek be a tűzoltók az égő házakba.
100 évvel ezelőtt könnyebb volt tüzet oltani. A modern kialakítású – térelválasztó falak nélküli – épületek ugyanis gyorsabban égnek, mint a klasszikus házak.
Míg egyes országokban felsőoktatási szakképzés szükséges ahhoz, hogy valaki tűzoltó legyen, addig sok országban önkéntesek dolgoznak a tűzoltóságokon, mivel a különböző kormányok nem adnak pénzt a professzionális tűzoltóságok létrehozására. Ilyen például Chile, ahol több tízezer önkéntes tűzoltó viszi vásárra a bőrét napról-napra.
Korábban speciálisan dalmatákat képeztek a tűzoltásban történő segédkezésre, mivel ez a kutyafajta rendkívül gyorsan tanul és jól kommunikál az emberrel és más állatokkal. Ez a tradíció azonban idővel megfakult, ma már szinte bármilyen kutyából lehet tűzoltókutya, aki teljesíti az ehhez szükséges kiképzést.
Míg mások ,,kéz és lábtörést” kívánnak, addig a tűzoltók a ,,száraz ruhát” kifejezéssel kívánnak jó szerencsét egymásnak, hiszen ha egy-egy bevetés során nem lesznek vizesek, akkor nagy valószínűséggel nem volt olyan komoly tűz és probléma, hogy be kellett volna rohanniuk az éppen oltás alatt álló – égő – épületbe.
