Lezárul a gazdaságvédelem szakasza, és a gazdaság újraindításának szakasza jön. Két új operatív törzs jön létre – jelentette be a miniszterelnök a Magyarország újraindul! című, a Világgazdaság üzleti napilap által szervezett konferencián szerdán. Orbán Viktor egy 200 ezres minimálbér lehetőségét is meglebegtette.
1 A két operatív törzs:
Orbán Viktor azt mondta, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vezetésével létrejön a gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzs, Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter vezetésével pedig a társadalmi élet újraindításáért felelős operatív törzs.
A válságban nincs normativitás, liberális elvek mellett szervezett, konzekvens gazdaságpolitikával nem lehet megoldani egy válságot, mert az megszorításokhoz vezet – érvelt.
Hozzátette: el kell térni a szereplők azonos kezelésének elvétől és azokat kell különösen és másképpen kezelni, akik vagy a legtöbbet szenvedtek, vagy legtöbbet tudják nyújtani a válságból történő kilábaláshoz.
2. Mi lesz a KKV-kkal?
Orbán Viktor közölte, a költségvetésnek forrásokat kell biztosítania a kkv-knak, ezeknek a forrásoknak olcsóknak, támogatottaknak, fél százaléknál nem magasabb kamatozásúaknak kell lenniük.
Hozzátette: a Kavosz Széchenyi-kártya rendszere messze a legsikeresebb és legrugalmasabb rendszer, ezen keresztül a kieső Nhp-t pótolni lehet.
Jelezte, együttműködést szeretne kötni ez ügyben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával és jelentős költségvetési forrásokat ajánlana fel a kamarának arra, hogy a kis- és közepes vállalkozásoknak a korábbinál olcsóbb és nem kisebb mennyiségű hitel legyen elérhető.
3. A költségvetési hiány
A költségvetési hiány 8,1 százalék volt 2020-ban, idén 7,5 százalék lehet, jövőre pedig 5,9 százalékot szeretnének – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a konferencián.
A kormányfő a Magyarország újraindul! címmel megrendezett gazdasági csúcskonferencián megjegyezte: a 3 százalékos hiányt jövőre nem tartja elérhetőnek, az ugyanis akkora megrázkódtatást jelentene a reálgazdaságnak, amelyet „aligha bírnánk ki”.
Kiemelte: Matolcsy György jegybankelnök szerint el kell kerülni a „poszt-covid szindrómát” a gazdaságban is. Ehhez fontos eszköz a teljes foglalkoztatás, amely a járvány utáni bizonytalanság ellen hat, továbbá a hitelmoratórium – fűzte hozzá.
Úgy vélte, a hitelmoratóriumból nem lehet „kiugrani”, hanem csak értelmes menetrend szerint lehet kijönni belőle, ezért meghosszabbították szeptemberig, hogy legyen idő megállapodni, milyen változások legyenek. Érthető, hogy a pénzügyekkel foglalkozók és a bankok mielőbb vissza akarnak térni a korábbi hiteltörlesztési rendhez, de óvatos kivezetési forgatókönyv kell, és ez még tárgyalások kérdése – mondta Orbán Viktor.
A miniszterelnök hangsúlyozta: az is fontos kérdés, hogy miként térünk vissza a költségvetési egyensúlyhoz, sőt hogyan lehet átfordulni valamikor szufficites költségvetésbe.
4. 200 ezer forintos minimálbér
Kétszázezer forintos minimálbérnek kell lennie a horizonton – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök.
A kormányfő kiemelte: azonban ha „rázúdítunk” egy lépésben egy 200 ezer forintos minimálbért a magyar kis- és középvállalkozásokra, akkor azok tönkre fognak menni, elbocsátások lesznek és nem teljes foglalkoztatás, hanem munkanélküliség várható.
Ezért, ha magasabb minimálbért akarunk – 200 ezer forintot egy vagy két lépésben – akkor ehhez a kis- és középvállalkozásoknak segítséget kell adni az őket terhelő adók érzékelhető csökkentésével – mondta.
5. Válság és helytállás
A válságban Magyarországon szinte mindenki helyt állt, nem lehet megnevezni olyan társadalmi csoportot, amely becsődölt volna – jelentette ki a miniszterelnök a Magyarország újraindul! című, a Világgazdaság üzleti napilap által szervezett konferencián szerdán.
Orbán Viktor kiemelte: kiderült, hogy amikor kell, az egészségügyi rendszer jobban teljesít, mint több nyugati országban, az egészségügy megszervezettsége, döntés- és cselekvőképessége megelőzi néhány nálunk gazdagabb országét.
Kitért rá: a digitális oktatásra egyik napról a másikra kellett átállni, és senki nem gondolta volna, hogy ez ilyen gyorsan és hatékonya megy majd. A családok sem csődöltek be, pedig sok szülőnek otthon kellett maradnia a gyerekekkel – emlékeztetett.
Úgy látja, a vállalkozásokat tekintve is mindenkit megviselt a válság, de a foglalkoztatási számok azt bizonyítják, hogy a magyarok akarnak dolgozni és a cégek akarnak nekik munkát adni. A dolgozó emberek száma ma Magyarországon 4,5 millió felett van, és ez csak 50 ezerrel kevesebb, mint 2019 azonos időszakában volt – mutatott rá. Hozzátette: idén nem csak ezt az 50 ezer munkahelyet kell pótolni, hanem még egyszer ennyit szeretnének létrehozni.
6. Kamatemelés:
Arról Matolcsy György jegybankelnök beszélt, hogy a Jegybanknál júniusban kamatemelési ciklus indul, a tartós infláció elkerülésére. A magyar gazdaság bírni fogja a kamatemelés hatásait a jegybankelnök szerint. Az infláció ugyanis épp nyolcéves csúcson van.
7. Újraindítási költségvetés
A jelenlegi helyzetben nem lehet választási költségvetést csinálni, mert akkor nem lesz gazdasági újraindítás – szögezte le a miniszterelnök a Világgazdaság üzleti napilap konferenciáján szerdán Budapesten.
Orbán Viktor a Magyarország újraindul! címmel megrendezett gazdasági csúcskonferencián három axiómát sorolt fel. Szerinte az első ilyen, hogy nem kormányzati, politikai természetű kihívással állnak szemben, hanem egy egész társadalmat átfogó, totális gazdagági és társadalmi kihívással, így az erre adott válasz sem lehet csak politikai természetű. Ez azt jelenti, hogy nagyon széles összefogásra van szükség a gazdaság minden szereplőjével – tette hozzá.
Második axiómaként azt nevezte meg, hogy gazdaságpolitikát pártalapon nem lehet csinálni. Ez nem pártkérdés, amikor egy gazdaságot kell újraindítani akkor mindenkire szükség van – fogalmazott.
A harmadik axióma a kormányfő közlése szerint, hogy ilyen helyzetben nem lehet választási költségvetést csinálni. Ha „választási költségvetést csinálunk”, akkor nem lesz újraindítás, ezért újraindítási költségvetést kell csinálni, ennek a szellemében „nyújtottuk be a 2022-es költségvetést” – mondta.
8. Munkahelyvédelem
A munkahelyek megvédése érdekében kell kiállni a globális vállalati adóval szemben.
A kormányfő azt mondta: nem csak szuverenitásprobléma van a globális vállalati adóval, hanem gazdaságpolitikai aggályok is felmerülnek.
Az alacsony magyar vállalati adókulcs azért jó, mert tényleges beruházásokat hoz Magyarországra. Aki ezt el akarja venni, az a valódi beruházások idevonzásának képességét veszi el – fogalmazott.
Ezért olyan védelmi vonalakkal kell rendelkezni, amelyek még a globális vállalati adó bevezetése esetén is megőrzik Magyarország munkahelyvédelmi képességét – tette hozzá Orbán Viktor.
9. Biztonság
A válság után a biztonságra törekvés lesz jellemző a gazdaságban, mindenki biztonságosabb gazdaságot akar, amelyet nem rengethet meg egy olyan válság, amit „most átéltünk” – mondta Orbán Viktor.
Hangsúlyozta: változások lesznek a világgazdaságban, ezekhez alkalmazkodni kell, és a válságból az derült ki, hogy a világgazdaság, illetve az európai gazdaság törékeny.
Kifejtette, a biztonságra törekvés azt jelenti, hogy egy járvány elleni védekezésben nem függhetünk másoktól, az önvédelem képességét meg kell teremteni, önellátónak kell lenni védőeszközökből, gyógyszerből és vakcinából akkor is, ha éppen nincs járvány, ehhez a kapacitásnak és a termelésnek meg kell lennie. Fontos, hogy a következő járvány ellen gyorsan ki tudjuk majd fejleszteni a vakcinát, gyorsabb reagálóképességet kell kiépíteni – jelentette ki.
Orbán Viktor arról is beszélt: a külkapcsolatokban nem lehet, hogy Magyarország csak a nyugati lábán álljon, a keleti irány is fontos, ez gazdaságpolitikai tény. A világgazdaság súlypontja folyamatosan keletre helyeződik, ehhez nekünk alkalmazkodni kell – mutatott rá.
10. Budapestiek: jön a változás!
Orbán Viktor elmondta, a nagy turisztikai vonzerőt jelentő fővárosok, Párizs, vagy Róma üzleti modelljét megnézve látható, hogy bár ott a külföldiek száma magasabb, de egészségesebb arány van a külföldi és a belföldi turisták között.
Budapest turizmusa 90 százalékban külföldiekre, 10 százalékban a magyarokra épül. Ez nem lesz versenyképes – hangsúlyozta.
Kifejtette: nem fog visszaállni olyan nemzetközi rend, amelyben bármely nagy főváros, amely pénzt akar csinálni a turizmusból, megengedheti magának, hogy „mellőzze a saját polgárait”.
Orbán Viktor szerint Budapestnek ki kell építenie olyan turisztikai kapacitásokat is, amelyeket a vidéki magyarok vesznek igénybe. Ehhez egy turisztikai üzleti modellváltást kell végrehajtani – közölte.
Hozzátette: reméli, hogy a budapesti kamara, vagy az ezzel foglalkozó szakmai szervezetek megkeresik a kormányt javaslataikkal.
Orbán Viktor azt mondta, nem engedhető meg, hogy míg Budapest az európai átlag fejlettségi szint 110-130 százalékán áll, messze az európai átlag felett, közben Magyarország négy legrosszabb helyzetben lévő régiója ott van az EU húsz legrosszabb helyzetű régiója között.
Hozzátette: ha forrás lesz az EU-ból, akkor mindet ezekbe a régiókba kell elküldeni. Nemcsak azért, mert így igazságos, gazdaságilag így észszerű, hanem azért, mert nem akarják „megavárosokká” átalakítani Magyarország településszerkezetét, meg akarják őrizni a falvakat, a kisvárosokat és a városokat.
Lehetővé kell tenni, hogy mindenki ott élje az életét, ahol a leginkább otthon érzi magát a saját bőrében – közölte.
11. Adó
Az átlagjövedelem alatt kereső, gyermeket nevelő szülők kapják vissza a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadót 2022 elején – javasolta Orbán Viktor miniszterelnök.
A kormányfő kiemelte: a gyereket nevelő családokat megviselte a koronavírus-járvány miatti válság. Ezért ha sikerül elérni Magyarországon az 5,5 százalékos GDP növekedést, a miniszterelnök azt javasolja a kormánynak, hogy a gyermeket nevelő szülőknek 2022 év elején adják vissza azt az személyi jövedelemadót, amit 2021-ben befizettek a költségvetésbe.
Hangsúlyozta: a leggazdagabbaknak erre nincs szükségük, tehát az átlagjövedelemnél kellene húzni egy határt, és az ez alatt befizetett szja-t a gyermeket nevelő szülőknek visszaadni, hogy újra feltölthessék tartalékaikat.
Ez számításai szerint 550-580 milliárd forintos összeget jelent – fogalmazott Orbán Viktor.
A miniszterelnök arról is beszélt: a 13. havi nyugdíj visszavezetésének folyamatát is végig kell vinni, a következő évben oda kell adni a második heti részletét is a nyugdíjasoknak.
forrás: blikk.hu