Belföld, Hírek

Magyarország az EU legkorruptabb országa a Transparency szerint

A felmérés szerint hazánk épp olyan korrupt, mint Bulgária vagy Románia. A szervezet szerint rendszerszerűvé vált a korrupció.

 

 

 

 


A Transparency International (TI) korrupcióérzékelési indexe szerint, 2010-ben Magyarország még a 9. helyen állt. Azóta gyakorlatilag szinte minden évben hátrébb került a listán.

A TI legfrissebb listája szerint 10 év alatt beérett a munka, az EU legkorruptabb országa lettünk – írja a HVG.

Magyarország egyébként Bulgáriával és Romániával áll az első helyen.

A 0-tól 100-ig tartó skálán, ahol a 100 a teljesen korrupciómentes ország, ugyanúgy 44 pont lett a magyar és a román teljesítmény, mint egy éve.

Globálisan a 180 ország közül egy helyet javítottunk, a 70-ről, a 69. helyre kerültünk. Ez azt jelenti, hogy Bulgáriával egy szinten vagyunk. Ott tavaly az év botránya az volt, hogy az alvó miniszterelnököt aranytömbök, pénzkötegek és a fegyverek mellett fényképezték le titokban.

A lap szerint szó sincs véletlenről. A NER hatékony 10 éves „munkájának” gyümölcse ez az eredmény.

A Fidesz 2010 óta rendszerszinten alakította át és tökéletesítette az addig is létező korrupciót.

A jelenlegi kormánypárt azonban az egyedi megvesztegetések helyett más utat választott.

Előbb a törvények átírásával meggyengítette a korrupció elleni védekezőképességet, aztán a megbízható embereivel töltötte fel azokat a testületeket, amelyeknek a feladata a kormány ellenőrzése volna, és így várta, hogy a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklus pénzosztása meginduljon.

A TI mostani jelentése azt elemzi, hogy 2020-ban hogyan haladtak tovább ezek a folyamatok.

A koronavírus-járványra hivatkozva és kihasználva a kormány nem csupán a demokrácia lebontását gyorsította fel:

„Míg a válságkezelésre szánt források mennyisége önmagában is elmaradt az elvárható szinttől, azok hasznosulása több mint kérdéses, mivel a támogatásban részesülő projektek egy része sokkal inkább szolgálta az új nemzeti tőkésréteg túlélését, semmint a gazdaság hosszú távú válságállóságának megerősítését” – írják az elemzésben.

Például a Magyar Turisztikai Ügynökség által kiosztott 83,5 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatásból a Mészáros Lőrinchez köthető Hunguest Hotels fejlesztéseinek támogatására, valamint Balaton környéki jachtkikötők és luxusszállodák fejlesztésére is jutott, míg a válság által leginkább érintett budapesti szállodapiac kimaradt a programból.

A sportra és az egyházaknak adott támogatások jelentősen felülmúlták az egészségügybe bevont pluszforrásokat. Még úgy is, hogy az egészségügyi pénzek egy részét túlárazott eszközbeszerzésekre fordították, amelyek hasznából kormányközeli közvetítőcégek részesedtek.

A kormány a járvány elleni védekezés ürügyén a közérdekű adatok nyilvánosságára is újabb csapást mért – olvasható a jelentésben.

Például az Alaptörvény újabb, a közpénz fogalmát újradefiniáló, módosításával a kormány megnyitotta az utat az előtt, hogy tovább gyorsuljon a közpénzek magánvagyonná alakítása.

Itt külön megemlítik a felsőoktatási intézményeik kiszervezését. A rendszer világhírű magánegyetemek működési modelljét mímeli, de a valóságban az egyetemfenntartó alapítványok közpénzből működnek, és a hatalom bizalmát élvező személyek irányítása alatt állnak”.

A TI megpróbálta azt is számszerűsíteni, hogy mekkora volt a korrupció növekedési áldozata.

Úgy számoltak, hogy ha 90 százalékkal kisebb lett volna a közbeszerzések túlárazása az elmúlt évtized utolsó éveiben, akkor az 0,7–1,3 százalékponttal emelte volna meg a gazdaság éves növekedési ütemét. Ez pedig jelentős különbség.

A korrupcióérzékelési indexet a Transparency International 12 szervezet 13 felmérése alapján, üzletemberek és szakértők értékeléseiből kiindulva állítja össze.

Ahogy a neve is mutatja, nemcsak konkrét ügyeket gyűjtenek össze, hanem azt nézik, hogy az adott országban a közszférát mennyire érzik korruptnak.

A világ legkevésbé korrupt országai 2020-ban Dánia és Új-Zéland voltak. Aztán Finnország, Svájc, Svédország és az élboly egyedüli autoriter államaként Szingapúr következett.

A közbeszerzésekben folytatódott a korábbi tendencia. Miközben papíron minden törvényes volt, a kormányhoz közeli cégek az általuk megnyert közbeszerzések 51 százalékában egyedül, versenytárs nélkül indultak 2019-ben, majd 2020 elejére ez az arány 68 százalékra nőtt – idézi a TI a Korrupciókutató Központ elemzését.

A járvány előtt hét éven át nőtt a magyar gazdaság teljesítménye, ennek ellenére a gazdaságunk súlyos szerkezeti problémái továbbra is megmaradtak.

„a jogállami rombolás és az azzal szorosan összefüggő központosítás és rendszerszintű korrupció lehet a fő oka annak, hogy a soha nem látott európai uniós támogatás ellenére az elmúlt évtizedben sem sikerült ráállítani a magyar gazdaságot a befogadó, vagyis a társadalom széles rétegeit magával ragadó növekedési pályára”

– állapították meg a jelentésben, mintegy összegzésként.

 

 

 

 

 

forrás: szeretlekmagyarorszag.hu



VÉLEMÉNY, HOZZÁSZÓLÁS?