Nagy árat fizetett a turizmus és a vendéglátás a koronavírus elleni hatékony védekezésért: nem nyithatnak ki, és még a hozzájuk betérő vendégeket is megbüntethetik: a vendéglőt bezárathatják, a vendég 5-500 ezer forintot fizethet, vagy fel is jelenthetik.

Éttermek, kávézók, kocsmák kerültek a szakadék szélére, legalábbis ezt mondják a Blikk által megkérdezett vendéglátóhelyek tulajdonosai. Európa-szerte egyre többen lázadnak fel, hogy a kormányok szigora enyhüljön. Olaszországban egy napra kinyitottak az éttermek, a lengyelek pedig már tárgyalnak a feloldásról. A hollandiai Eindhoven városában az emberek többször is összecsaptak a rendőrökkel, amikor a kijárási tilalom ellen tüntettek.

Borda Balázs (40) az elsők között jelentette be, hogy a tilalom ellenére február elsején kinyit majd a nagykanizsai Resti presszó és söröző.

– Ez a saját egyéni döntésem, mérlegelnem kellett: vagy kinyitok, vagy elküldöm az alkalmazottaimat, amit nem szeretnék. Sajnos, mi nem egy konyha vagyunk, ezért az elviteles kiszolgálásból minimális a bevételünk – mesélte a presszó tulajdonosa, aki azt is elmondta: bár az államtól kapnának bértámogatást, az vajmi kevés. – A járulékot az alkalmazottak után, illetve a rezsit is ugyanúgy fizetem. A MÁV Zrt.-től bérlem a helyet, ők engedtek a bérleti díjból, ez segített. Az állami bértámogatásról csak annyit: a munkavállaló tőlem körülbelül 50 ezer forintot kapna, míg az államtól 30 ezer forintot. Ebből ma Magyarországon szerintem nem lehet megélni. Úgy érzem, magunkra maradtunk – nyilatkozta a vállalkozó.

Mong Zoltán (39) egy borbárt üzemeltet Budapesten. Bár ő nem nyit ki idő előtt, bízik abban, hogy a döntéshozók is belátják, rengeteg ember kerülhet előbb-utóbb utcára a korlátozások miatt.

– Ha jelen helyzetben bárki nyugodt szívvel mehet vásárolni egy áruházba, akár a karácsonyi tömeg közepette, akkor azt is meg lehetne engedni, hogy a vendéglátóhelyek kinyissanak. Az asztalokat tudjuk úgy rendezni, hogy az emberek egymástól 2 méter távolságot tarthassanak. Így 50 százalékosan tudnánk működni, ami segítené a túlélést – vélekedett a tulajdonos.

Ruzsvai Miklós virológus szerint ha kinyitnának a vendéglátóhelyek, újra emelkedne a napi megbetegedések száma.

– A kijárási korlátozás csak a vendéglátóhelyek korlátozásaival együtt hozta meg a kívánt hatást – mondta.

„A vendéglátóhelyekkel kapcsolatos korlátozásokat akkor lehet fokozatosan enyhíteni, ha elegendő oltóanyag érkezik az országba” – mondta Kiss Róbert alezredes az operatív törzs tegnapi tájékoztatóján.

Az újranyitáson ennek ellenére egyre több vendéglátóhely-tulajdonos gondolkodik Dúró Dóra országgyűlési képviselő szerint. A Mi Hazánk Mozgalom egyenesen polgári engedetlenségi mozgalmat hirdetett.

– A turizmusban, vendéglátásban dolgozók hétköznapi megélhetése került veszélybe. Azt is kezdeményeztük, hogy legalább tárgyaljon a kormány a vendéglátás képviselőivel, találjanak egy kompromisszumos megoldást – közölte a politikus.

Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője egy online sajtótájékoztatón azt mondta: bizonyosan vannak olyan éttermek és vendéglátóhelyek, amelyek szigorú korlátozásokkal, létszámkorláttal, de vállalnák a nyitást.

Engedhet az állam

Polgári engedetlenségnek nevezzük, ha egy ember vagy csoport szándékosan azért követ el törvénysértést, hogy igazságtalan, méltánytalan, alapjogsértő szabályozásra vagy hatósági gyakorlatra hívja fel a közfigyelmet. Az engedetlenkedő tudja, hogy tette jogi felelősségre vonással járhat, és vállalja a hátrányos következmények kockázatát – írja a TASZ. Dr. Rinfel János ügyvéd szerint egyes vendéglátósok nyitása is beleesik a polgári engedetlenség kategóriájába.

– Az állam ilyenkor bírságolhat, egyéb retorziót alkalmazhat vagy engedményt tehet – mondta az ügyvéd, aki azt tanácsolta: ilyen esetekben érdemes inkább az adott érdekképviseleti szervezethez fordulni.

Mikor beszélhetünk polgári engedetlenségről? – A TASZ válaszol

Ha egy étterem üzletvezetője úgy dönt, hogy nem csak elvitelre szolgál ki vendégeket, ellentmond a vonatkozó járványügyi szabályoknak. Ha lesz, aki elszánja magát erre a lépésre február 1-jén, az tudatos döntés eredménye lesz – ez abból is látszik, hogy ez már most is téma a közéletben. Az viszont kérdéses, hogy mi a szabályok megszegésének az indoka. Polgári engedetlenségről akkor beszélhetünk, ha a szabályok megszegését azért tervezik az érintettek, mert meggyőződésük, hogy a korlátozások össztársadalmi szinten több kárt okoznak, mint hasznot. Ha ezt így gondolják, akkor az persze vitatható, hogy igazuk van-e, de ebben a meggyőződésben ott lehet az az elem, ami a polgári engedetlenséget azzá teszi, ami: a tiltakozás, valamilyen az egyén személyes érdekein túlmutató cél érdekében. Ha viszont a szabályok megszegésének az az oka, hogy egyébként az érintett éttermek tönkremennének, akkor polgári engedetlenségről nem beszélhetünk, mert kizárólag személyes érdekek érvényesítéséről van szó.

Az, hogy jelenleg általános gyülekezési tilalom van érvényben, nagyon megnehezíti azt, hogy az emberek valóban hatékony, de nem jogsértő eszközzel fejezzék ki egyet nem értésüket a kormány intézkedéseivel kapcsolatban. Sokan érzik magukat dühösnek és kiszolgáltatottnak, de az, hogy nem lehet tiltakozni, csak fokozza ezeket az egyébként is jelen lévő feszültségeket.

A vendégek esetében szintén a céltól függ, hogy az ő magatartásuk polgári engedetlenségnek tekinthető-e. Hiába hiányzik mindenkinek, hogy eltöltsön egy kellemes estét egy étteremben, ha valaki pusztán ezért ül be a törzshelyére, az még nem lesz polgári engedetlenség, csak a járványügyi szabályok megszegése. A polgári engedetlenségnek tudatos, erkölcsi meggyőződésből fakadó értékválasztáson kell alapulnia.

forrás: blikk.hu