Mindannyian hallottuk a szüleinktől gyerekkorunkban, hogy „tanulj tinó, ökör lesz belőled!”. Az élet azonban legnagyobb meglepetésünkre mégis azt mutatja, hogy olykor pont az ilyen „ökröknek” lesz sikerük az életben, nem is akármilyen. Mindennek meg van a maga oka, így annak is, hogy miért van az, hogy egy alapvetően rossz tanuló és lusta ember miért tud nagyobb sikereket elérni az életben, mint azok, akik vért-verejtéket izzadva tanulták végig életünk első 20-25 évét.
1 Nincs bennük megfelelési kényszer.
A jó tanulók számára az érdemjegy a sikerük mutatója: ha jó eredményt kapnak, büszkék rá, hogy elértek valamit. De ez a gondolkodásmód az életben sajnos nem működik, ott ugyanis nincs szubjektív értékelés, és nem minden csak a tudásunk minőségétől függ. A rossz tanulóknak nem kell jó jegyekkel igazolniuk a sikerüket, ezért ők a való életben is teljesen más módon közelítik meg a cél felé vezető utat, sokszor jobban, mint a régen jól tanult diákok.
2 Nem próbálnak jól bánni másokkal.
A kiváló tanulók számára fontos, hogy jó benyomást keltsenek a tanárukban, és az büszke legyen rájuk, ezért próbálnak minél szorgalmasabbak lenni és lesni azok minden kívánságát. A rossz tanulók nem próbálnak meg senkit lenyűgözni, és noha tisztelettel bánnak a tanárokkal, nem állnak fejen csak azért, hogy jobb kedvre derítsék őket.
3 Tudják, hogyan használjanak fel másokat.
Sok jó tanuló az iskola befejezése után is a „ha jól akarsz csinálni valamit, csináld magad” elven próbálja meg élni az életét, de ez a felnőtt életben már nem megy ilyen könnyen. A rossz tanulók ezzel szemben általában lusta diákok, akik tudják, hogyan használjanak fel másokat azért, hogy minimális erőfeszítésekkel is elérjék a céljukat. Ennek a tulajdonságnak viszont a felnőtt életben nagy hasznát vehetik, még ha ez egy nem is túl szép tulajdonság.
4 Elfogadják, hogy nem minden tökéletes, amit csinálnak.
A pszichológiában létezik egy „hallgatói szindróma” kifejezés, mely azokra az emberekre igaz, akik „vagy tökéletesen csinálnak valamit, vagy inkább nem is csinálják”. Ez egy nagyon rossz hozzáállás, amivel a valóéletben nem lehet egykönnyen érvényesülni.
A rossz tanuló diákok ezzel szemben bátran belevágnak egy feladatba még akkor is, ha tudják, hogy valószínűleg nem lesz tökéletes az eredmény. Ez már csak azért is jó, mert a folyamatos próbálkozásaik előbb-utóbb általában meghozzák a várva-várt sikert, míg azok, akik az első leküzdhetetlennek hitt nehézségnél feladják, sohasem fogják ezt elérni.
5 Nem pazarolják az energiájukat.
Egy rossz tanuló soha nem fogja magát rákényszeríteni arra, hogy azt tegye, amihez nincs kedve. Nem pazarolja az energiáját fölöslegesen, ha nem lát értelmet valamiben, helyette inkább arra összpontosít, amit ő igazán érdekesnek tart. Egy jó diák mindig mindent meg fog tenni azért, hogy eleget tegyen mások elvárásainak, még akkor is, ha semmi kedve hozzá.
Ennek köszönhetően pedig a jó tanulók néha több energiát fordítanak a felesleges dolgokra felnőttkorban, mint azokra, amik igazán fontosak, és amikkel valóban előre lehet jutni az életben.
6 A tanulás mellett van más dolguk is.
Míg a jó tanulók órákat töltenek a könyv mögött azért, hogy mindig kiváló eredményt nyújtsanak az iskolában, egy rossz tanuló diák számos olyan hobbit és egyéb programot próbál ki fiatalkora során, amiben lehet, hogy kiemelkedő tehetség, és emiatt az iskolai eredményektől függetlenül garantált számára a siker.
7 Nemcsak a magasságokat, de a mélységeket is képesek kezelni.
Valószínűleg mindannyian ismerünk olyan diákot gyerekkorunkból, aki már csak azért kevesebbnek és értéktelennek érezte magát, mert egy ponttal kevesebbet kapott a dolgozatban, mint szerette volna. A felnőtt életben az ilyen emberek minden kudarcot borzasztó fájdalomként élnek meg, és még a legkisebb hibákat is valódi tragédiaként élik meg, pedig a felnőtt életben ilyenből sok van.
A rossz tanulók ezzel szemben képesek a „minden rosszban van valami jó” elven élni, és fölösleges aggódás helyett inkább megoldást találni a felmerülő problémákra. A felnőtt életben az ilyen emberek sokkal jobban alkalmazkodnak a stresszhez, és gyorsabban képesek felállni egy kudarc után.
8 Mernek kockáztatni.
Azoknak, akik valaha is voltak már rossz tanulók, az iskola megtanította, hogyan húzzanak előnyt bizonyos helyzetekből a kockáztatásnak köszönhetően. Például: ők meg merik azt tenni, hogy nem tanulnak egy röpdolgozatra azért, mert egy másik tantárgyból ugyanazon a napon fontos témazárót írnak, és számukra sokkal fontosabb az ott elért eredmény.
Ha egy ilyen tanuló egyszer úgy látja majd, hogy ott kell hagynia az egyetemet, hogy sikeres legyen, vagy meg kell változtatnia a szakmáját, hogy több pénzt keressen, esetleg egyenesen másik országba kell költöznie a siker érdekében, valószínűleg meg fogja tenni, mert képes felmérni a helyzetet és mer kockáztatni egy jobb lehetőség reményében.
Szerinted is sikeresebbek lehetnek olykor a rossz tanulók, mint azok, akik egész fiatalkorukat keményen végigtanulták?
