Az emberi agy természeténél fogva szereti a rózsákat. A növény színe és illata segít az agynak, hogy jobban emlékezzen a vele kapcsolatos információkra és eseményekre – állapították meg német tudósok. Mellesleg, a rózsa illata segít a tanulásban és jobban is alszunk tőle. Mint látjátok, a testünk egy elég furcsa és összetett szerkezet, mely néha azt a látszatot kelti, mintha teljesen külön életet élne tőlünk.
1 Az elhízás csökkenti az ételek ízét.
Az ízérzékelők nemcsak az ételek ízét továbbítják az agynak, hanem annak örömét is. Viszont a túlsúllyal küzdő embereknek nem olyan kifinomultak és pontosak az ízérzékelő receptoraik. Az emberek régen abban a hitben voltak, hogy akinek kevesebb ízlelőbimbója van, annak több ételt kell enni az élvezet eléréséhez. Amerikai tudósok azonban arra a következtetésre jutottak, hogy ez nem igaz.
Egy egerekkel folytatott kísérlet során, a rágcsálókat magas zsírtartalmú étrendre szoktatták, és ahogy egyre kövérebbek lettek úgy veszítették el az ízérzékelésüket. Akik viszont nem híztak meg, azoknak ilyen problémájuk nem volt. A kutatók ennek tükrében arra a következtetésre jutottak, hogy az ízérzékelés elvesztése az elhízás metabolikus következménye, ami egy olyan gyulladásos reakciót vált ki, mely elpusztítja az ízlelőbimbókat.
2 A férfiak is szoptathatnak.
Elméletben legalábbis semmi sem akadályozza meg a férfiakat abban, hogy megszoptassák a kisbabájukat, ugyanis nekik is vannak prolaktin hormonjaik, csakúgy, mint a nőknek, csak nekik kevesebb van belőlük.
Jared Diamond élettani orvos szerint a hím laktáció éhség miatt fordulhat elő, amint ezt a II. Világháború idején megfigyelték. Kutatók szerint azonban a mellbimbó stimulálásával mesterségesen beindítható a dolog. Amikor egy Srí Lankán élő férfi felesége elhunyt, nem tudta elviselni, hogy kislánya folyamatosan sír ezért a mellére tette. Egy idő után azonban rájött arra, hogy a gyermeke eszik.
3 A testszőr megvéd a rovaroktól.
A közelmúltig azt hitték, hogy a testszőr egy haszontalan és szükségtelen evolúciós örökség, amit az őseink hagytak ránk. A sheffield-i tudósok azonban rájöttek, hogy a szőrzet megvéd a rovar csípéstől és harapástól. A kutatók 29 önkéntest vetettek alá elméletüknek az egyik karjuk le volt borotválva a másik viszont nem. Az alanyok több kellemetlen vendégről számoltak be, amik a szőrtelen végtagjaikra telepedtek.
4 Minden ember csíkos.
Valójában az emberek bőrének mintája olyan, mint a tigrisek csíkjai. Ezt a szakemberek Blashko vonalaknak hívják. Ezek a vonalak DNS információkat tartalmaznak és bizonyos körülmények között még láthatók is.
5 A körmeink gyorsabban nőnek, mint a nagyszüleinkké.
A brit tudósok szerint a köröm most sokkal gyorsabban növekedik, mint a nagyszülők, dédszülők korában. A nagy lábujj körme a 30-as években 1,65 mm-re nőtt havi szinten, most viszont 2 mm-el. A hüvelykujj havonta 3 mm-t nőtt az 50-es években, 2009-ben pedig 3,55-öt.
A köröm képes megmutatni, hogy egy ember mennyire egészséges. Ez alapján tehát az utóbbi évtizedekben az emberiség egészségesebbé vált.
6 Ajkak – a test legérzékenyebb részei.
Az ajkainkban több mint egymillió idegvégződés található, és ez körülbelül 100x annyi, mint az ujjhegyben. Ráadásul nagyon érzékenyek is, mivel nincsenek olyan mirigyeik, melyek az izzadásért felelősek, így nincs olyan természetes zsírforrása, mely megvédi az időjárástól. Szakértők szerint ezért valószínűleg ez a test legsebezhetőbb része is egyben.
7 A legtöbb belső szervünk nélkül is életben maradnánk.
Az ember képes gyomor, lép, vese, epehólyag, reproduktív szervek és kisagy nélkül is élni. Viszont az endokrin rendszer olyan fontos összetevője nélkül, mint a pajzsmirigy vagy a hasnyálmirigy nem lehet élni kivéve akkor, ha bizonyos hormonális gyógyszereket szed az illető.
8 Külső befolyás hatására a belső szerveink megváltoztatják a helyüket.
Egy hullámvasúton történő utazáskor úgy érezzük, mintha a belső szerveink ki akarnának szakadni a testünkből, és ezzel nem is állunk távol a valóságtól. Extrém külső hatásra ugyanis a belső szerveink eltolódnak. Gyors emelkedéskor például a nem mereven rögzített szerveink (máj, vesék) a lehető legmélyebb helyre csúsznak – ilyenkor egyébként a vérünk is lefolyik a fejünkből és a szívünkből a hasüregünkbe és a lábainkba.
9 Az emberi memória nagyjából 1 millió gigabájt adatot képes elraktározni.
Az emberi memória körülbelül egy milliárd bájt vagy egy millió gigabájt információt képes tárolni. Ez majdnem az egész internet.
10 Alvás közben nem érzünk szagokat.
Bizonyára láttál már olyan reklámot, amiben az embereket a frissen főzött kávé illata keltette. A kutatók viszont hazugságnak tartják ezeket, mivel kísérletek bizonyították, hogy az alvó embereknek nincs szaglása. Ezt kellemes menta és kellemetlen piridinnel bizonyították be. Mindkettőt odadugták az alanyok orra alá, és egyik sem reagált az illatra. Rossz hír: valószínűleg egy alvó ember a tűz, vagy füst szagát sem fogja megérezni.
11 Éjszaka az agyunk aktívabb, mint napközben.
Ez a megállapítás némileg ellentmondásosnak tűnik az előző ponttal, ám ausztrál tudósok határozottan állítják, hogy éjszaka az agyunk magasabb teljesítménnyel működik, mint nap közben. Talán az egész mögött az a félig-meddig evolúciós tény áll, hogy a sötétben az ember kiszolgáltatottabbnak érzi magát, több lehetséges veszélynek van kitéve, és az agyunknak keményebben kell dolgoznia, hogy elkerülje ezeket.
12 Köldökzsinór – mindannyiunk első gyerekjátéka.
Az orvosok az ultrahang felvételeken látják, hogy a magzatok miként fogják és rángatják a köldökzsinórt. A tudósok szerint a babák így játszanak, mivel a köldökzsinór rángatása nem más számukra, mint a világ játékos megismerése. És még a meg nem született csecsemők is arra törekszenek, hogy felfedezzék a külvilágot.
13 A tudósok megtanultak fogakat regenerálni.
Az embereknek két fogazatuk van – a tej és a csontfog. Sok állattól eltérően az emberek fogai nem regenerálódnak, viszont a tudósok megpróbálnak változtatni ezen a helyzeten. Nagy-Britanniában a kutatók egerek segítségével egy harmadik fogazat létrehozásával kísérleteznek, mely ugyanúgy az ínyből nőne ki. Kínai tudósok pedig állítólag már képesek fogzománcot regenerálni.
14 Vannak olyan daganatok, melyek saját fogakat növeszthetnek.
És nemcsak fogakat. 2008-ban Coloradóban épp egy újszülött testéből távolítottak egy agydaganatot, amikor az orvosok két fogat találtak a csecsemő fejében – egy teljesen kifejlettet és egy részben kifejlettet. Ezt a jelenséget teratómának hívjuk – ilyenkor a daganat emberi szerveket képes létrehozni. Bár hátborzongatónak tűnik az egész, mégis a statisztika azt mutatja, hogy az ilyen daganatok legtöbb esetben jóindulatúak.
15 Az emberi test legnagyobb sejtje a petesejt.
A női petesejt 600-szor nagyobb, mint a hímivarsejt. Mérete eléri a 0,1 mm-t, és elméletileg mikroszkóp nélkül is látható.
16 Az emberi könny képes gyógyítani.
Az Aranyhaj című mesében a főszereplő a könnyeivel gyógyította meg szerelmét. Noha tudjuk, hogy ez csak mese, mégis van benne igazság. A helyzet az, hogy az emberi könnyek lizozimeket tartalmaznak, melyek elpusztíthatják a baktériumok sejtfalát. Ilyen anyagok egyébként nemcsak a könnyben, hanem a nyálban, a gyomor nyálkahártyájában és az anyatejben is vannak.
