Zoli elhatározza, hogy fájó könyökét megmutatja egy orvosnak. Elmondja tervét a haverjának, aki azt javasolja neki:
– Ne menj orvoshoz, nem tudnak azok semmit. A sarki gyógyszertárba hoztak a múltkor egy számítógépet, beraksz az egyik nyílásába egy kis vizeletmintát, bedobsz 100 forintot, és hamarabb megmondja mi bajod, mint akármelyik orvos.
Zoli úgy gondolja, semmit sem veszíthet, így másnap visz egy kis pohárban vizeletmintát, bedobja a 100 forintot.
A gép elkezd villogni, majd kis idő múlva kinyomtat egy kis cédulát a következő diagnózissal:
“Önnek meghúzódtak az ízületei – áztassa a könyökét meleg vízben, kerülje a nehéz munkát, két héten belül rendbe jön.”
Zoli nagyon elcsodálkozik, majd kitalálja, hogy tesz egy próbát, nem becsapás-e az egész.
Készít egy keveréket csapvízből, kutyapisiből, majd hozzákeveri a lánya és a felesége vizeletmintáit, és még a spermájából is kever hozzá egy kicsit.
Visszamegy a géphez, behelyezi az üvegcsét, bedobja a 100 forintot. A gép elkezd villogni, majd kinyomtatja a diagnózist:
“A csapvíz Önöknél túl kemény – használjon vízlágyítót.
A kutyája gyűrűsféreggel fertőzött – adjon neki féregtelenítő gyógyszert.
A lánya drogozik – vigye el egy elvonó kúrára.
A felesége terhes, de a gyerek nem az Öné – keressen egy ügyvédet.
És Zoli, ha nem hagyja abba az önkielégítést, soha nem fog meggyógyulni a könyöke!”
