A középkor az európai történelem egyik legsötétebb korszaka: véres háborúk, pusztító betegségek és enyhén szólva is roppant pocsék higiénia, ami napról-napra tizedelte az embereket. A középkor azonban nem csak egy reménytelenül sötét, de egyben nagyon érdekes korszak is volt, amiről – mint kiderült – vajmi keveset tudunk. Tudod például, hogy mi jelentette a határt a középkor és az újkor között? Hogy mikor és kihez is fűződött pontosan az inkvizíció? Ha nem, akkor csak javasolni tudjuk, hogy olvasd el cikkünket, melyben néhány igazán érdekes tényt gyűjtöttünk össze a középkorról, amivel remélhetőleg segíthetünk tovább bővíteni a látókörödet.
1 Mikor kezdődött és fejeződött be a középkor?
Az ókor és a középkor közötti vékony határvonalat 476-ra datáljuk, ekkor történ ugyanis a Nyugat-Római Birodalom bukása. A középkor felső határával, vagyis annak lezárásával kapcsolatban azonban nincs ennyire magabiztos egyetértés: egyesek 1492-re datálják, mások 1517-re, a reformáció kezdetére.
Számos tudós szerint a középkor végét 1453-ban, a bizánci főváros, Konstantinápoly Oszmán Birodalom általi elfoglalása jelentette. Van még egy napjainkban roppant népszerű kronológiai elmélet is, ami szerint a középkor pontosan 1000 évig tartott, vagyis 500 és 1500 között.
A „középkor” kifejezést egyébként Flavio Biondo olasz történész fogalmazta meg először, 1453-ban.
2 Igaz, hogy léteztek titkos lovagrendek?
Úgy tartják, hogy a középkorban titkos lovagrendek léteztek. Ez azonban nem így van: a rendhez tartozás tekintélyt teremtett és semmiképp sem volt „rejtett”, épp ellenkezőleg: erősen hangoztatták. A lovagság fogalma egyébként csak a 10. század végén vált közismertté: ahogy Jacques Le Goff, az egyik leghíresebb középkori tudós a középkori civilizációval foglalkozó könyvében is írta, a lovagi cím 971-ben jelent meg először.
Annak ellenére, hogy a lovagok szó hallatán általában a harcosokra gondolnak az emberek, a lovagrendek tagjai inkább a szerzetesekhez hasonlítottak: a szerénység és az engedelmesség igéit terjesztették.
3 Az inkvizíció nem a középkorban virágzott.
Napjainkban a „középkor” és az „inkvizíció” fogalmai szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Az eretnekséget vizsgáló különleges egyházi bíróságok azonban csak 1215-ben jelentek meg, III. Ince pápa alatt. Ebből a „békés” testületből is csak 1483-ra vált rémálom, amikor Tomás de Torquemada egyfajta „kis holokausztot” okozott Spanyolországban.
Egyébként az inkvizíció egyik leghíresebb áldozata Giordano Bruno, akit 1600. február 17-én a katolikus egyház elevenen elégetett Rómában, a Campo de’ Fiori-n, mivel a férfi azt állította, hogy a Föld forog a Nap körül.
4 A csíkos ruhák rossz előjelek.
A csíkos ruhák viselése a középkorban nem volt túl biztonságos választás. 1310-ben a francia Rouen városban például egy cipészt véletlenül kivégeztek, miután egy napig csíkos ruház mert viselni. A csíkos ruhákat hivatalosan a színészeknek, zenészeknek, utcalányoknak, eretnekeknek és hozzájuk hasonlók renegátoknak kellett viselniük, hogy könnyedén megkülönböztethetőek legyenek a tisztességes emberektől.
A modern tudósoknak megoszlik a véleménye a középkorban a csíkos ruhákat ölelő negatív hozzáállás eredetéről. Egyesek bibliai idézeteket sejtetnek mögöttük, mások szerint azért alakult ki ez a közvélemény, mert úgy tartották, hogy a csíkos ruhát viselő emberek rejtegetnek valamit.
5 Miért volt szükség csőrre a pestisdoktor maszkján?
A pestisorvosok maszkját valószínűleg senkinek sem kell bemutatni. A csőr azonban nem a megfélemlítéshez kellett: az orvosok erős illatú anyagokat tároltak benne, például ecetben áztatott ruhát, virágokat, gyógynövényeket vagy kámfort. Úgy tartották, hogy ezek egyfajta „szűrőként” funkcionálnak és megvédik az orvosokat a betegségtől. Ez az ikonikus ruha azonban csak a 17. században jelent meg, így valójában semmi köze a középkorhoz.
A történelem első ismert pandémiája a 6. század közepén tomboló pestis járvány volt, ami becslések szerint 125 millió ember életét követelte Európában és Ázsiában. A legpusztítóbb járvány mégis a 14. században tomboló fekete halál volt: a Kelet-Kínából induló járvány egész Európát megfertőzte, és Oroszországot is elérte. Európában több mint 25 millió ember halt meg a járványban, ami a kontinens akkori lakkosságának mintegy egyharmadát jelentette.
6 Miért voltak lyukak a katedrálisok falain?
A középkorban épült székesegyházak falain előszeretettel helyeztek el apró nyílásokat, – ún. hasioscope-okat – melyeken keresztül látni lehetett, hogy mi történik az épületen belül. Erre azért volt szükség, hogy a templomból kitiltott – például leprás – embereket se fosszák meg az egyháztól teljesen. Ezek a lyukak legtöbbször az oltárra néztek, így a kívül álló leprások is részesei lehettek a szertartásoknak.
7 Miért voltak óramutató járásával megegyező irányúak a csigalépcsők?
A középkori várakban található spirál lépcsők mindig az óramutató járásával megegyező irányban kerültek kialakításra, és ennek igen egyszerű oka volt. Az építéskor ugyanis az esetleges ostrom közben közben kialakult közelharc lehetőségét tartották szem előtt: a lentről érkező ellenségnek így sokkal nehezebb a jobb kezével harcolni, mint a felülről saját várát védő csapatoknak. A lépcső aljáról érkező emberek így kénytelenek voltak a gyengébb kezükkel harcolni.
A csigalépcsőknél más trükköket is alkalmaztak: a lépcsőfokok olykor különböző magasságúak és szélességűek voltak, így az ellenséges csapatok katonái – mivel nem ismerték azok tervezési jellemzőit – gyakran megbotlottak és elestek.
Egy jól ismert kivétel van ez alól: a Waldstein-család egyik kastélyában például az óramutató járásával ellentétes irányban lettek kialakítva a lépcsők, mivel a család majdnem minden férfitagja balkezes.
8 Hogyan lett Buddha keresztény szent?
Még a római katolikus vallás gyakorlói sem biztos, hogy tudják: a november 27-én ünnepelt „szentjük”, Jozafát ki is valójában.
Európában a középkorban roppant népszerű volt a „Barlám és Jozafát” című regény. Mivel a regényben szereplő Jozafát története sok közös vonást mutat az indiai legendákban szereplő Buddhával, ezért a kutatók egyetértettek azzal, hogy ez tulajdonképpen Buddha történetének keleti keresztény átdolgozása.
Bővebben: Buddhapest.hu
9 Miért harcolnak a középkori lovagok csigákkal?
A 13. század végén bizonyos csigákkal küzdő lovagok rajzai jelentek meg a Franciaország északi régióiban létrehozott kéziratok margóin. A tudósok nem rendelkeznek pontos adatokkal arról, hogy miért tetszettek ezek az állatok a középkori művészeknek, de több változat is létezik. Az egyik szerint a gázukból kibújó csigák egyfajta jelképei a halálból való feltámadásnak.
Egy másik változat szerint a csigák a gyávaság szimbólumai, egyfajta gúny-kellékek. A legvalószínűbb elmélet szerint a csigák mégis inkább a longobárdok jelképei, akik ebben az időben nagy ellenségei voltak a franciáknak. Ezt alátámasztja többek között az is, hogy a rajzok készítésének idején roppant népszerű volt egy bizonyos „Longobárdok és a csigák” című vers a franciák körében.
Érdekesség: a „zálogház” szó is épp a longobárdok miatt jelent meg, ekkoriban ugyanis előszeretettel foglalkoztak uzsorával – talán ennek is volt köszönhető az őket körülvevő ellenszenv.
