A női petesejt találkozik a hímivarsejttel, megtörténik a megtermékenyítés és megszületik a kisbaba. Ilyen egyszerű lenne? Nem egészen! Scott Gilbert, a Suortmore Főiskola biológusa egy egészen újfajta elmélettel állt elő. A professzor megállapította, hogy a megtermékenyítésért nem a hímivarsejtek közül elsőnek a petesejthez érő szerencsés versenyző a felelős, hanem az, akit a petesejt kiválaszt. Ennek tükrében pedig a megtermékenyítés folyamata sokkal inkább egyfajta romantikus filmbe illő hódítás, mintsem a hímivarsejtek közötti verseny – ahogy azt korábban gondoltuk.
A népszerű elmélet: a hímivarsejtek versengése.
Bárki, aki kisbabát szeretne, úgy véli, hogy a milliónyi hímivarsejt versenyzik egymással, és amelyik legelsőnek ér a petesejthez, az indíthatja majd el a megtermékenyülés folyamatát. Amikor X az X-szel találkozik kislány, amikor pedig X az Y-nal, akkor kisfiú születik. Scott F. Gilbert professzor szerint ideje örökre elfelejtenünk ezt az elméletet.
A petesejt ugyanis nem alárendelt, sokkal inkább domináns szerepet tölt be a megtermékenyítés során.
A tudós és kutató, Dr. Joseph H. Nadeau szerint a petesejt nem alázatos és engedelmes, hanem sokkal inkább kulcsfontosságú, domináns szereplő a reprodukciós folyamatban. A népszerű elmélettel ellentétben a hímivarsejtek valójában nem egymással versenyeznek, sokkal inkább a petesejt kegyeit próbálják elnyerni.
Ahogy azt a Pacific Northwest Research Institute professzora magyarázza, a petesejt dönti el, hogy szimpatikus-e neki egy hímivarsejt vagy sem – ezzel sejt szinten is bonyolítva az egész szexuális szelekciót.
Hogyan sérül ezzel Mendel-törvénye?
Mendel-törvényei magában foglalják a szegregáció törvényét. Ez a szabály kimondja, hogy minden szülő 2 példányt hordoz magában minden egyes génből. A következő lépés a „véletlenszerű megtermékenyítés”, melynek során ezek a gének „véletlenszerűen” osztódnak el az ivarsejtek között, és végül minden ivarsejt csak egy példányt hordoz majd ezekből a génekből. A közelmúltban végzett tanulmányok azonban teljesen elvetették ezt az elméletet.
Dr. Nadeau két külön kísérletet is végzett a témában. Azt szerette volna elérni, hogy az utódokban az előre meghatározott, kiszámítható arányú géneket hozza létre (Mendel törvényei alapján), ám ezt nem sikerült elérnie.
A kísérlet részeként először egy normál és egy mutáns gént adott nőstény egereknek, amely megnövelte a hererák kialakulásának kockázatát. A hím egerek génjei teljesen normálisak voltak. A kísérlet eredménye ez esetben még teljesen összhangban volt Mendel törvényével.
A második kísérlet alkalmával Dr. Nadeau megfordította a tenyésztést. A hím egereknek adta a mutáns rák gént, míg a nőstényekkel minden rendben volt. Akkor jött a meglepődés: az utódok mindössze 27%-a hordozta a mutáns géneket pedig legalább 75%-nak kellett volna.
A kísérlet eredményeképpen tehát egyértelműen világossá vált, hogy a megtermékenyítés folyamata mégsem olyan „véletlen”, ahogy azt korábban gondoltuk, hanem a petesejt nagy valószínűséggel valamilyen úton-módon képes válogatni – és válogat is – az egészséges és kevésbé egészséges hímivarsejtek között.
Mit jelent ez?
Dr. Nadeau úgy véli, hogy kétféle magyarázat lehet az általa felfedezett jelenségre.
- Előfordulhat, hogy a B vitaminok játszanak szerepet a folyamatban. Ezekről ugyanis már bebizonyosodott, hogy részt vesznek az ivarsejtek közti kommunikációban. Nadeau szerint a jelzések minősége például szolgálhat alapul arra, hogy egy petesejt és egy spermium mennyire vonzódik egymáshoz.
- A másik magyarázat szerint a hímivarsejtek már jelen vannak a női szaporodási traktusban és fejjel a petesejt felé várnak. Lehetséges, hogy a petesejt ekkor még az utolsó utáni pillanatban befolyásolja a sejtosztódást, hogy a gének jól passzoljanak a hímivarsejtek génjeihez.
Bárhogy is, a jelenség mögött álló folyamat pontos magyarázatára még egy ideig egészen biztosan várnunk kell. Ha addig is szeretnétek mélyebben elmerülni a témában, akkor csak ajánlani tudjuk a 24.hu témába vágó cikkét, ahol kicsit mélyebben is kivesézik a hímivarsejtek között válogató petesejtek jelenségét.
