Ausztria egy nagyon különleges ország Európa közepén, mely az egész világról vonzza a látogatókat, akik kíváncsiak a híres osztrák síterepekre, vagy szeretnének megismerkedni az ország gazdag történelmi és kulturális örökségével. Egész Ausztria – beleértve az itt élő embereket és a csodálatos tájakat – nagyon inspiráló, ezért biztos, hogy aki egyszer ide látogatott, az egyszer még visszatér.

• A Spittelau-i szemétégető ma az osztrák főváros egyik védjegye. A turistákat rendre ámulatba ejti az épület megjelenése: a falakat színes mozaikok díszítik, az arany kupolák pedig gyönyörűen csillognak a napfényben. Az épület tervezése egy híres osztrák művész, Friedensreich Hundertwasser nevéhez fűződik. A férfi azonban lelkes környezetvédő, ezért csak akkor volt hajlandó elvállalni a projektet, amikor megbizonyosodott arról, hogy a Bécs központjában felállított új üzem nem károsítja a környezetet.
• Hiába tudsz németül, nem biztos, hogy megérted az osztrákokat. Ha a pénztárnál kérsz egy tüte-t (németül: zacskó), akkor valószínűleg furcsán néznek rád, mivel ők sackerl-nek hívják az ilyet. Bár az osztrákok az iskolában megtanulják a német nyelvet, valójában országszerte több nyelvjárás létezik. Ennek köszönhetően egyébként a helyi emberek pusztán néhány szóból ki tudják találni, hogy a beszélgetőpartnerük az ország melyik részéből érkezett. Annyira változatos módon beszélik a német nyelvet, hogy néha maguk az osztrákok sem értik egymást. © Afloat / Pikabu

• Az osztrákok nem használnak paplanhuzatokat. Ha bejelentkezel egy szállodai szobába, akkor hamar felfog tűnni, hogy egy huzat nélküli takaró hever az ágyon. Ilyenekkel még az osztrákok házaiban is ritkán találkozni, ezért a tapasztalt turisták sokszor huzatot hoznak magukkal, amikor ide utaznak. 
• Az osztrákok egyenesek. Nem fogják visszafogni magukat, ha valamivel elégedetlenek. Ne lepődj meg, ha egy osztrákkal történő beszélgetés során sok negatív vagy pozitív megjegyzést kapsz a megjelenésedet vagy a viselkedésedet illetően – ez része az osztrák őszinteségnek, amit a turisták könnyedén összetéveszthetnek a durvasággal.
• Ha megkérdezed egy osztráktól, hogy „kövérnek tűnök ebben a ruhában?” – akkor készül fel a létező legőszintébb igazságra. Közvetlenül a másik ember arcába mondják az igazságot, és ezt elvárják a másik féltől is. © Mariana Bernasconi / Quora
• Illetlenség nem egymás szemébe nézni koccintás közben. A poharakkal történő koccintás közben az osztrákok mindig egymás szemébe néznek. Úgy gondolják, hogy ennek megsértése komoly illetlenség.

• Valószínűleg nem találsz olyan osztrákot, aki nem tud síelni. Gyerekkoruktól kezdve tanulják, mivel a szüleikel együtt járnak síelni. Iskolás korukban sokan sítáborokba járnak, tehát nem véletlen, hogy általában az osztrák síelők kapják a legtöbb érmet a Világ- és Európa-bajnokságokon. „A síelés nem olcsó, ezért sok osztrák csak évente egyszer vagy kétszer síel. Ennek ellenére jók vagyunk a síelésben, és jobban értékeljük, mint például a futballt.” © Jakob-Manuel Krobath / Quora
• „Különleges” módon köszöntik egymást. A világ legtöbb országában már az is különlegesnek számít, ha átölelik egymást az emberek üdvözléskor, de az osztrákok hozzánk hasonlóan két arcra nyomott puszival köszöntik a barátaikat és rokonaikat egyaránt – ez a fajta közvetlenség pedig nagyon meg szokta lepni a világ kevésbé közvetlen országaiból érkező turistákat.
• Ha az osztrákoknak egy ágyon osztoznak, mindenki szigorúan saját takaróval alszik. Ez hozzátartozik az intim szféra illúziójához még egy ilyen helyzetben is, és garantálja, hogy éjszaka senki se fázzon, illetve ne legyenek konfliktusok az egymásról lehúzott takaró miatt.

• Az osztrák liftek gombjai a frászt hozzák a turistákra. Sokan nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy a számok mellett betűk is vannak a panelen, ezért teljes rejtélyként tekintenek rá. Az ilyen betűk egyébként legtöbbször a tetőre vagy az alagsorba visznek.
• Nem mindenki engedhet meg magának egy belépőt a híres Bécsi Állami Operaházba, de vannak alternatív megoldások. Az előadás napján pár órával a kezdés előtt a megmaradt jegyeket olcsón, rendszerint egy kávé áráért megvásárolhatják a nézők. Ilyenkor azonban fel kell készülni rá, hogy óriási sorokban állnak az emberek a híresebb előadások leértékelt jegyeiért. © Rohan Jain / Quora
• ,,Az osztrák vécékben van egy polc” – szokták panaszkodni a turisták. Ausztriában sok helyen (hozzánk hasonlóan) alacsony öblítéses vécéket használnak. Ennek lényege, hogy a végtermék egy kiképzett panelra érkezik, ami meggátolja, hogy a víz visszacsapjon, illetve megkönnyíti a székletminta vételt, ha például orvosi vizsgálatra kell mennie az embernek. Ez szintén nagy meglepetésként szokta érni a turistákat, mivel a világ legtöbb országában mély öblítéses vécék vannak, vagyis a végtermék közvetlenül a vízben landol.

• Az osztrák lakók kapkodva pakolnak a pénztárnál történő vásárláskor. A szupermarketekben történő fizetéskor az árukat igyekeznek a lehető leggyorsabban elpakolni. Ez egy ki nem mondott szabály, amivel igyekeznek felgyorsítani a vásárlás menetét és lerövidíteni a sorban állás idejét.
• Az országban külön adó van a kutyákra. Ennek mértéke megegyezik a négylábú kedvencek tulajdonságaival, függetlenül annak fajtájától. Minden város önállóan állapítja meg ezt az adókulcsot, de a gazdik évente átlagosan 72 eurót fizetnek az első kutya után, és 105 eurót minden további kutya után. Azok, akik nem fizetnek adót a kutyájuk után, nagy összegű pénzbírsággal sújthatók.
• Bécsben a városi kertészkedés nagyon fejlett. Az utcákon sétálva olyan ápolt és különlegesen kialakított fákkal és bokrokkal találkozhatunk, melyek nem jellemzők a világ más nagyvárosaira. Az ott lakó emberek is hozzájárulnak ehhez, akárcsak a boltosok, akik különleges virágokat, zöldségeket, és gyógynövényeket termesztenek az erkélyeiken, ablakaikon és kerthelyiségeikben.

• Az osztrákok egész életükben tanulhatnak az egyetemen. Mivel az osztrák egyetemeken ingyenes a tanulás, ezért bárki jelentkezhet ide, függetlenül az életkorától. Ez persze abszurd helyzeteket tud szülni, előfordul ugyanis, hogy az osztálytársad mondjuk valakinek a nagyapja, aki úgy döntött, hogy felfrissíti kicsit a tudását, vagy új ismereteket szerez.
• A legtöbb országban az idegen emberek folyamatos bámulása illetlenség, de itt más a helyzet. A helyiek leplezetlen érdeklődéssel figyelik az idegeneket, legyen szó tömegközlekedésről vagy az utcán történő sétálásról. Ez nem jelenti azt, hogy bármi bajuk lenne az adott illetővel, egyszerűen csak így fejezik ki a kíváncsiságukat és érdeklődésüket, ami az országban egyébként teljesen bevett és elfogadott szokás. „Ha szégyenlős vagy, ha valaki ok nélkül bámul téged a metrón, akkor valószínűleg nem éltél még Bécsben.” © toffmon / Reddit

forrás