Az emberi test olyan, mint egy bonyolult és végeláthatatlan kémiai laboratórium, ahol minden szigorú törvények és előírások szerint történik. Bármilyen hihetetlen is azonban, még most, 2020 végén is vannak olyan folyamatok és jelenségek az emberi testben, melyeket nem sikerült teljesen – vagy semennyire – megfejtenie a tudománynak. Időről-időre azért történnek nagy és érdekes felfedezések vele kapcsolatban, olykor pedig olyan józan ész határait feszegető tudományos tényekre derül fény, mint a most következők…🧐
- A gerincünk kb. 1-2 cm-rel hosszabb reggelente, amikor felébredünk, mint este, lefekvéskor. Ennek oka, hogy a nap folyamán a gravitáció hatására a csigolyák közötti porcok összepréselődnek, éjszaka, nyugalmi állapotban pedig újra felveszik eredeti méretüket.
- Egy felnőtt ember szíve percenként 60–80-szor, naponta 100 ezerszer, évente 30 milliószor, egy élete során (70 évvel számolva) pedig 2,5 milliárdszor dobban. Ugyanakkor a szív dobbanásai közötti szünetek eltérő ciklusban történnek – ennek következtében pedig kijelenthetjük, hogy egy átlagos ember élete során (70 évvel számolva) 20 évet tulajdonképpen nyugalmi állapotban tölt. Létezik egy weboldal, melyen kiszámolhatjuk, hogy körülbelül hányat dobbant a szívünk születésünk óta
- Tudjuk jól, hogy minden ember egyedi – ezt pedig nem csak az ujjlenyomataink támasztják alá, de például a fülünk formája és a nyelvünk formája illetve szerkezete is. Ezek az ujjlenyomathoz hasonlóan ugyanis minden embernél eltérőek.
- A NASA tudósai megfigyelték, hogy súlytalan állapotban az emberi szív veszít az izomtömegéből, csökkenti a térfogatát és megváltoztatja az alakját. Ehhez a NASA kardiológusai 12 űrhajós szívét tanulmányozták, akik a Nemzetközi Űrállomáson dolgoztak. Az űrhajósok szíveinek 6 hónapba telt, miután a Földre visszatérve ismét felvették régi formájukat.
- A szívverésünk képes felvenni az általunk hallgatott zenék ritmusát. Az emberi szív – terheléstől függően – 60-200 dobbanás/percre képes, a legnépszerűbb zenék üteme pedig nem a nyugalmi pulzusszámmal egyenlő, hanem annál kissé magasabb: 120-130 bpm. Épp ezért pedig megfigyelhetjük, hogyha nyugalmi állapotban, például a számítógép előtt ülve elkezdjük hallgatni kedvenc zenéinket, előbb-utóbb a szívritmusunk is alkalmazkodni kezd a hallgatott zenék ritmusához.
- Tudósok kimutatták, hogy az általunk elfogyasztott ételek és ízének megítélése nagyban függ azok hőmérsékletétől. Ez különösen a savanykás és keserű ízek – így például a kávé – esetében igaz, amikor is egy forró kávét sokkal kevésbé tartunk keserűnek, mint egy kihűlt, szoba-hőmérsékletű kávét.
- Az általunk ismert 4 alapvető íz (édes, savanyú, sós és keserű) mellett létezik egy úgynevezett ötödik íz, amit umami-nak hívunk. Ez a speciális íz megtalálható például a paradicsomban, a sajtfélékben, a halfélékben, a spenótban és a japán konyhában használt konbu nevű barnamoszatban.
- A gyomorsav annyira erős és koncentrált, hogy akár magát a gyomrot is képes megemészteni. A gyomor épp ezért – hogy megvédje magát – 3-4 naponta teljesen új belső réteggel látja el magát. Ha valamilyen oknál fogva a gyomorsav mégis megsérti a gyomrot, akkor fekély alakulhat ki. Csak az érdekesség végett: a gyomorsav olyan erős, hogy akár egy borotvapengét is képes feloldani. (ettől függetlenül még mindig rossz ötlet lenyelni)
- Vannak emberek, akiknek alkoholt termel a gyomruk – az ilyen emberek önsörfőző-szindrómában szenvednek. Ennek lényege, hogy az ilyen betegségben szenvedő embereknél a szénhidrátokban gazdag étkezés után a gyomruk nem képes szénhidrátokká alakítani az elfogyasztott cukrot, így abból a test fermentációs folyamatán keresztül haladva a szervezet etanolt állít elő. Ha bővebben is érdekel a téma, akkor érdemes elolvasnotok az Index.hu önsörfőző-szindrómával kapcsolatos cikkét.
- Az ausztrál Flinders Egyetem szakértői nagyszabású kutatások árán arra a következtetésre jutottak, hogy az emberi testben van egy úgynevezett második agy, ami voltaképpen a bélidegrendszert jelenti. Sőt mi több: ez akár az első agyunknak is tekinthető, mivel már bőven a fejünk és az agyunk kifejlődése előtt is jelen volt a testünkben. A bélidegrendszer egyébként közvetlen hatással van a testre: például automatizálja az emésztési folyamatokat.
- A testünk sötétben világít, de nem vagyunk képesek érzékelni. Ez annak köszönhető, hogy az emberi testből sugárzó fény 1000-szer gyengébb, mint amit a szemünk képes érzékelni.
- Tudósok becslése szerint a húgyhólyag méretétől függetlenül (legyen szó akár egy elefántról vagy egy kisegérről) minden emlős esetében 21 másodperc az átlagos vizeléssel töltött idő.
- Minden percben körülbelül 300 millió sejt hal el a testünkben, ami félelmetes szám. Aggodalomra azonban semmi ok: ez azonban csak a testünkben lévő sejtek 0,0001 százaléka, melyek helyére rövidesen új sejtek termelődnek.
- Az Emory Egyetem tudósai 2010-ben találtak egy olyan gént az egerekben, melynek eltávolítása javította a mentális képességeiket, a memóriájukat és a térbeli gondolkodásukat. Kiderült, hogy ugyanez a gén az embereknél is jelen van, ám senki nem tudja, hogy milyen mellékhatásokkal járna, ha megpróbálnánk eltávolítani ezt a gént az emberi testből. Ezt az okossággátló gént „Homer Simpson génnek” nevezték el a tudósok.
