Az egész világ felbolydult, mikor az HBO Max levette műsoráról a 8 Oscar-díjas Elfújta a szél című filmet arra hivatkozva, hogy hamis képet fest a rabszolgatartásról. Bár ez tényleg így van, de a több mint nyolc évtizeddel ezelőtt készült filmet mégis a megfelelő helyen és időben kéne kezelni. Szerencsére a produkció hamarosan visszakerül a streamingszolgáltató kínálatába (vagy már el is érhető?), habár egy magyarázó kíséretében.
Mi most összeszedtünk tíz olyan esetet, amikor abszurd és érthetetlen okokból tiltottak be filmeket, és az indoklás finoman szólva is érthetetlen, vagy csak nehéz elhinni, hogy valaki tényleg komolyan gondolta. Gondoltad volna, hogy A Simpson család filmváltozatát pont a színei miatt nem vetítették Mianmarban, vagy hogy a Barney-film nem gyerekeknek való? Íme 10 igen meredek példa!
2012 (2009)
Hol? Észak-Koreában.
Mennyi időre? 2009-ben tiltották be, és ez azóta sem változott.
Az észak-koreai diktatúra és a filmművészet kapcsolatáról talán elég lenne annyi is, hogy a Kim Jong-un meggyilkolásáról szóló Seth Rogen-mozit „háborús bűntettnek” nyilvánították. (Nem, nem a minősége miatt.) Továbbá „könyörtelen megtorlás”-t ígértek abban az esetben, ha Amerikában sem tiltják be Az interjút. A 2012 azonban nem csak azért esett a cenzúra áldozatául, mert pár snitt erejéig láthatjuk benne, ahogy az ország elpusztul; hanem mert Roland Emmerich próféciája ellentmondott az állami propagandáénak. 2012-re esett ugyanis a századik évfordulója a mai Észak-Koreát megalapító Kim Ir Szen születésének, ami egybeesik azzal, hogy „a nemzet rálép a szuperhatalommá válás útjára”. Sajnos az egykori vezér már nem élhette meg sem a maja apokalipszist, sem pedig azt, hogy a jóslata hamisnak bizonyuljon, de legalább abban tudatban halhatott meg, hogy a hatóságok a pénzbírság mellett börtönbe is vetik azokat, akiknél valahogy mégis van egy példány a (minden értelemben) katasztrófafilmből.
Blue Jasmine (2013)
Hol? Indiában.
Mennyi időre? 2013-ban tiltották be, és ez azóta sem változott.
Indiában 2011 óta erősen próbálják visszaszorítani a dohányzást – ennek részeként pedig minden olyan mozis forgalmazásba kerülő alkotás előtt, amelyben a szereplők bármiféle módon dohányt fogyasztanak, kötelező levetíteni egy fél perces, annak veszélyeit taglaló rövidfilmet. Hasonló sorsra jutott volna Woody Allen rendezése is, ám az államnak volt még egy kitétele: hogy a már említett jelenetekben a képernyőn fusson egy csík, ami szintén a füstölés káros mellékhatásaira hívja fel a figyelmet. A direktor erre azt válaszolta, hogy vagy az eredeti formájában vetítik az országban a Blue Jasmine-t, vagy sehogy. A helyi egészségügyi minisztérium számára nem volt nehéz a döntés. Hogy ez a gyakorlat azóta sem változott, arra jó példa a Holdfény, amely két és fél percnyi „extra jelenetet” kapott a fentebb taglalt okok miatt.
A Simpson család – A film (The Simpsons Movie, 2007)
Hol? Mianmar.
Mennyi időre? A premier környékén tiltották be, és nincs hír arról, hogy azóta változott volna bármi.
Bár a South Park: Nagyobb, hosszabb és vágatlan vagy a Robot Chicken minden téren állva hagyta, a Simpson családnak sem kellett Springfieldig mennie némi polgárpukkasztásért. Ezért is különösen meglepő, hogy Mianmarban nem valamelyik vitriolos poén vagy a város neve miatt került tiltólistára, hanem a színek miatt. Egészen pontosan a sárga és a piros kombinációja volt az, ami nem tetszett a cenzoronak, mert a kombináció – elvileg – a lázadó frakciókat támogatók körében népszerű. Mindez azonban csak addig tűnhet furcsának, ameddig belegondolunk, hogy ugyanarról az országról beszélünk, ahol a címleteket (számmisztikai okokból) anno úgy alakították át, hogy azok oszthatóak legyenek kilenccel, összeomlasztva ezzel a gazdaságot és a pénzügyi rendszert.
Avatar (2009)
Hol? Kínában.
Mennyi időre? 2009-ben, és azóta sem változott.
Annál, hogy Észak-Koreában betiltottak egy filmet, talán csak annak van kisebb hírértéke, ha Kínában történik ugyanez. Az országban eleve csupán évi harmincöt külföldi film bemutatóját engedélyezik a mozikban a tradicionális kultúra védelmében. Így viszont különösen meglepő, hogy James Cameron blockbusterét csak két héttel a premier után vetették le a műsorról. Részben mert attól féltek, hogy a sikere (akkori árfolyamon közel harminchétmillió dollár) megfojtja a hazai filmipart, részben pedig azért, mert tartottak tőle, hogy az erőszakos kilakoltatásuk ellen harcoló, a kultúrájukat védelmező Na’vik példáján felbuzdulva az állampolgárok is hasonlóan cselekszenek majd. A forradalmat elkerülendő, a 2D-s verzió helyett egy Konfuciuszról szóló életrajzi filmet kezdtek el vetíteni a mozik – a 3D-s változat azonban még egy ideig műsoron maradt.
King Kong (1933)
Hol? Finnországban.
Mikor? 1933 és ’39 között.
Manapság valószínűleg megmosolyogtató azt hallani, hogy az első King Kong film anno olyan explicitnek számított, hogy nem csak cenzúrázták, de Finnországban be is tiltották – pedig így történt. Egyes jeleneteket, mint például amikor az óriás gorilla rátámad az őslakosok falujára, vagy ledob egy nőt a magasból, mikor rájön, hogy ő nem az imádott Ann, eredetileg kivágták a filmből, és csak 1938-ban mutatták be a teljes verziót. Azonban már a csonka verzió is olyan realisztikus és erőszakos volt a skandinávoknak, hogy végül nem engedték be az országba. Egészen 1939-ig kellett várnia a helybélieknek arra, hogy ez megváltozzon. Hogy miért pont hat évvel később gondolták úgy, hogy itt az idő, arról nincs információnk, de talán úgy gondolták, hogy Kong kalandjai ki tudják szakítani az embereket a második világháború nyomasztó légköréből, ha csak ideig-óráig is.
E.T., a földönkívüli (E.T. the Extra-Terrestial, 1982)
Hol? Svédország, Finnország és Norvégia.
Mikor? 1982-ben, és azóta sem változott.
Steven Spielberg filmje igazából kakukktojás, mert a klasszikus értelemben nem lett betiltva egyik fentebb felsorolt országban sem. Viszont a premier idején rengeteg vita volt a kapcsán – és nem amiatt, mert egy bizarr, másik bolygóról érkezett idegen lény az egyik főszereplő. Hanem mert a kormány úgy gondolta, hogy az E.T. minden felnőttet „a gyerekek ellenségeként” ábrázol, ezáltal félrevezetve őket. Így tizenkét éves korhatár-besorolást kapott (Amerikában PG, parental guidance minősítéssel látták el, azaz a szülő bármilyen korú fiatalt magával vihetett a vetítésre). Emiatt persze a kiskorúak tüntetni is kezdtek, eredménytelenül. A fő cenzor, Gunnel Arrback azt is megjegyezte, hogy „a fenyegető és félelmetes atmoszféra” biztosan traumatizálná az erre még felkészületlen korosztályt, így sok skandináv fiatal kénytelen volt hazudni az életkoráról, ha látni akart egy harmadik típusú találkozást a moziban.
District 9 (2009)
Hol? Nigériában?
Mikor? 2009-ben, de hamar enyhítettek rajta.
Neill Blomkamp erősen szociális töltetű sci-fije maga a fehér privilégiumok (és képmutatás) elé tartott tükör, gettókba terelt idegenekkel, nyomornegyedekkel, állampolgársági dilemmákkal. Ráadásul Dél-Afrikában játszódik. Így különösen furcsán hangozhat, hogy Nigériában pont azért tiltották be, mert túl rasszistának ítélték. Dora Akunyili, az akkori információs miniszter „lesújtónak nevezte”, hogy az ország szinte összes lakója gengszter, kannibál vagy prostituált a filmben, akik mind a fehér paramilitáris szervezeteket, mind az űrlényeket legombolják és kijelentette, hogy a nigériaiaknak elegük volt az efféle sztereotípiákból. A Sony természetesen bocsánatot kért és kijelentette, hogy a District 9-ban látott dolgok pusztán fikcionálisak, egyáltalán nem tükrözik a valóságot. Talán ezért enyhült meg a kormány és engedélyezte, hogy végül nagyon limitáltan, de forgalmazásba kerülhessen a mű.
Zack és Miri pornót forgat (Zack And Miri Make A Porno, 2008)
Hol? Thaiföldön, Utah államban, Malajziában, Trinidadban és Tobagoban.
Kevin Smith filmjét már a premiere előtt botrányok övezték: több hozzá készült plakáttervet betiltottak, a címben szereplő „pornó” szóra ugrottak a konzervatív erkölcscsőszök, és több helyen be sem akarták mutatni. De mindez semmi ahhoz képest, hogy a szexturizmusáról, a kiskorúak futtatásáról (is) hírhedt Thaiföldön azért tiltották be a filmet, mert attól féltek, hogy kedvet kapnak majd miatta a fiatalok ahhoz, hogy ők is leforgassák a saját erotikus mozijukat. Hiába érvelt a helyi forgalmazó, az M Pictures azzal, hogy a Zack és Miri pornót forgat egy szatirikus látlelet az amerikai társadalomról, és ha másnak nem is, a tizennyolc éven felülieknek bátran ajánlható, a kormány fenntartotta a döntését. Nem mondhatnánk, hogy egy remekművel lett szegényebb az ország.
Barney nagy kalandja (Barney’s Great Adventure, 1998)
Hol? Malajziában.
Mikor? A premier idejében és máig így maradt.
Barney, a bíborszínű dinoszaurusz elsősorban az amerikai gyerekek körében vált népszerűvé, és természetesen, miután meghódította a kábeltévék délelőtti idősávját, megkapta a maga kötelező egész estés filmjét is. Eddig semmi meglepő nincs a történetben, azonban Malajziában azért tiltották be a végeredményt, mert a cenzorok szerint „nem gyerekeknek való”. Hogy ez mit jelent pontosan, mi az, ami kifogásolható benne (a még a műfajhoz képest is együgyü mivoltán kívül), arra sosem adtak a választ. Valószínűleg ez már örökre így is marad.
Hostel (2005)
Hol? Ukrajnában.
Mikor? 2005-ben, és még mindig tart.
Nincs semmi meglepő abban, hogy Eli Roth ultrabrutális horrorját betiltották valahol, gondolhatnánk. Az öncélú erőszak minél explicitebb bemutatása számos ország cenzorainál kiverte a biztosítékot, címeket pedig valószínűleg bárki tudna mondani: Cannibal Holocaust, A szerb film, Ichi The Killer… A Hostel azonban nem emiatt lett betiltva Ukrajnában, hanem mert a döntéshozók szerint olyan képet fest Kelet-Európáról, mint ideális búvóhelyet olyanoknak, akik pénzért rabolnak el és kínoznak meg embereket. A régió többi országa nem érezte így, azonban az ukránokat ez nem akadályozta meg abban, hogy még azokat is megbüntessék, akik birtokolják a filmet. A helyzet pedig a beszámolók szerint máig nem változott.
Ezek lennének hát a szerintünk legfurcsább indokkal bemutatott filmek listája. Szerintetek mi a leghajmeresztőbb indok? Tudtok még más esetről? Osszátok meg velünk komment formájában!
