A parkolás meglehetősen egzakt tudomány: van két vonal, ami közé be kell tennünk a verdát úgy, hogy lehetőleg ne takarjunk ki vele egyetlen mozgáskorlátozott jelet sem. Legalábbis így néz ki elméletben, de a gyakorlat mégis azt mutatja, hogy több mint 100 év sem volt elég ahhoz, hogy az emberiség megbarátkozzon az autóvezetés mesterségével és ezzel kapcsolatosan a helyes parkolás fogalmával. Ennek persze olykor meg is van az elkerülhetetlen következménye…😜
Valaki volt olyan kedves, és egy kis ragasztószalag segítségével megmutatta neki, hogy hol kezdődik az egyik és hol a másik parkolóhely.
Soha ne parkolj úgy, hogy elálld a munkások útját. Pláne, ha egy targonca is van a közelben.
Pedig milyen diplomatikusan indult.
Ez történik, amikor egy radiológus nem tudja tőled leparkolni a verdát.
Valaki segített felhívni a figyelmét, hogy mozgáskorlátozott helyen parkol.
,,Pont befért”.
Az ő parkolási stílusa exkluzív parkolóhelyet igényel.
Két ablaka bánhatja, ez már biztos…de valószínűleg még egy pofás kis bírságot is kapni fog a tűzcsap mellé parkolásért.
A sz@r bók is bók.
Játszva tanul az ember.
Ő már csak ilyen, ezen már nem változtathatunk, de gondoljunk a jövőre.
A helyében megfontolnám.
Rögtönzött KRESZ-lecke, ingyen.
A szomszédok már valószínűleg jól ismerik őt a környéken.
Lelki terrorral próbál meg hatni.
A buszsofőrök sem azok az emberek, akikkel érdemes packázni.
,,Még jöhetsz, még jöhetsz…mostajó.”
Ez sok mindent megmagyarázna.
Meg lennék lepve, ha ő írta volna, de azért ne zárjunk ki semmit.
Végezetül pedig: az arany tahó díj nyertese… 😀
