Mintegy tíz év után derült fény a lelet rendkívüli titkára.
2003-at írtunk, amikor is a chilei Atacama-sivatag felderítői egy cseppet sem hétköznapi csontvázra bukkantak, majd megkezdődtek, és csaknem tíz évig tartottak a találgatások: vajon földönkívülivel, majommal vagy emberrel van dolguk?
Több hetet felölelő, intenzív DNS-vizsgálatok során végül kiderítették, hogy a mindössze 15 centiméteres, hosszúkás koponyájú, hatalmas szemlyukkal rendelkező, fura szerzet egy ritka genetikai betegségben szenvedett, nőnemű emberi magzat.
Több genetikai mutációja is lehetett
A Kaliforniai Egyetem San Franciscói Intézménye és a Stanford Egyetem tanulmányát a Genome Research szaklapban publikálták, melyben kifejtették, hogy Ata – így nevezték el az apró kis lényt – valószínűleg koraszülöttként jött a világra, ráadásul több genetikai mutációja lehetett, melyek többek között csont- és koponyatorzulást okoztak.
Felettébb érdekes, hogy, bár több genetikai mutáció felelős lehet a gerinc és a csontok torzulásáért, a kutatók mostanáig nem láttak ehhez fogható fejlődési zavarokat. Ata csontvázát csimpánzok és rhesusmajmok génjeihez hasonlították, így derült fény emberi mivoltára. A geográfiai vizsgálatokból pedig megállapították, hogy Chilében született, és nőnemű volt.
Már az első feltárások meglepetést okoztak, a mini csontváznak 12 helyett ugyanis csak tíz bordapárja volt. Ralp Lacman, csontszakértő szerint Ata térdlemezei leginkább egy hat-hét éves gyerekéhez hasonlóak, ugyanakkor Lacman kizártnak tartja, hogy ennyire bizarr deformációkkal ilyen sokáig élt volna. Annál is inkább, mivel a leletet La Noriában, a sivatag egyik kietlen városában találták, ahol egykor nitrátot bányásztak. Ez minden bizonnyal közrejátszott a születés előtti DNS-károsodásban.
Ötszáz éve születhetett
A tudósok szerint Ata egy magzat volt, ritka betegségének köszönhetően pedig csontjai idő előtt elöregedtek. Mindezt úgy sikerült megállapítani, hogy a csontváz bordáiból örökítőanyagot vontak ki, majd szekvenálták a genomokat. Ez alapján Ata körülbelül ötszáz éves lehet, és a sivatagi környezet miatt maradt meg szinte kifogástalan állapotban.
Évtizedekig vizsgálták a csillaggyermek-koponyát
Jellegéből fakadóan óhatatlanul felmerült az idegen eredet, ezért nevezték el a leletet csillaggyermek-koponyának. A következő képek mellett további érdekességek is következnek, beleértve a kutatók érdekes, helyenként mozivászonra illő feltételezéseit is.
