Ebből a csípőszúnyogból már kimutatták a sárgaláz, a japán agyvelőgyulladás vírusát, a nyugat-nílusi vírust, és hordozhatják a rettegett zika vírust is.
Magyarországon is megjelent az ázsiai tigrisszúnyog (más néven ázsiai zebraszúnyog).
A rovar számos fertőző betegséget terjeszthet
– erre figyelmeztet a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontja.
Azt írják, hogy Magyarországról 2014-ről van adat a tigrisszúnyogról Baja mellől.
2015-ben a déli-délnyugati határ mentén a nagyobb kamionforgalmú utak mellett vizsgálták az invazív csípőszúnyog fajokat és négy település mellett tudtak a kutatók zebraszúnyogot azonosítani.
Magyarországon nyáron behurcolt példányokkal lehet találkozni, ezek azonban még nem alkotnak stabil populációkat, vagyis valószínűleg nem élik túl a hideg teleket – olvasható az összegzésben.
Az ázsiai tigrisszúnyog aktívan csípi az embert, a házi és vadállatokat, kétéltűeket, hüllőket és madarakat. Legalább 22 féle vírust terjeszthet, ezek közül Európában ebből a csípőszúnyogból már kimutatták a sárgaláz vírusát, a nyugat-nílusi vírust, a japán encephalitis (agyvelőgyulladás) vírusát, továbbá potenciális terjesztője a zika vírusnak is.
A tigrisszúnyogot viszonylag könnyen fel lehet ismerni nálunk, mivel ez a faj nagyon kontrasztos színezetű:
fekete alapon fehér vagy ezüst pikkelyekből álló foltok, csíkok szegélyezik a testét, lábait. Más ennyire kontrasztosan fekete-fehér szúnyog nem él Magyarországon.
A mintegy 5 milliméter hosszúságú imágók fő megkülönböztető jegye, hogy egyetlen fehér csík fut végig a tor háti oldalán. Tojásai körülbelül 1 milliméter hosszúak, sötétbarna vagy fekete színűek. Tojásait a tigrisszúnyog nem a víz felszínére, hanem a felszín fölötti aljzatokra rakja.
Tojásai hideg- és szárazságtűrők, például használt gumiabroncsok szállítása során vagy szerencsebambuszok vizében nagy távolságokra el tudtak jutni Délkelet-Ázsiából.
A tigrisszúnyogot Európában
először Albániában mutatták ki 1979-ben, mára pedig szinte az egész kontinensen megtalálható.
A hazai tigrisszúnyog-populáció feltérképezésében az MTA Ökológiai Kutatóközpontja a lakosság segítségét várja.
