Tetszik vagy sem, a történelemkönyvekben leírt dolgok bizonyos része koholmány, vagy legalábbis egyszerű következtetés, amire nincs kézzel fogható bizonyítéka az emberiségnek. Az sem ritka természetesen, hogy az emberek lerövidítik, majd akarva-akaratlanul is tévesen adják tovább egymásnak a történelemmel kapcsolatos információikat. A torzított események pedig néha olyan sok emberhez jutnak el, hogy szépen lassan átveszik a valódi tények helyét a köztudatban. Íme néhány történelmi esemény, ami ennek a torzításnak esett áldozatául.
1 Nem a patkányok terjesztették a pestist Európában.
Régóta szilárd meggyőződésünk volt, hogy a patkányoknak köszönhetően tört ki és terjedt el a „Fekete halál” néven ismert középkori pestisjárvány Európában. Úgy gondoltuk, hogy a rágcsálókon megtelepedett paraziták okozták az óriási méretű járványt, de ez nem így van.
Nem olyan régen az Oslói Egyetem tudósai bebizonyították, hogy nem a patkányok, hanem maguk az emberek voltak a pestis járvány fő okozói. Egészen pontosan emberi bolhák és tetvek, melyek hihetetlen gyorsasággal terjesztették a kórt.
2 Kleopátra nem egyiptomi volt.
VII. Kleopátra egyike a leghíresebb egyiptomi uralkodóknak. Bár igaz, hogy ő már ebben az országban született, valójában görög eredetű. Családfája I. Ptolemaiosz halála után kezdett el uralkodni Egyiptomban, innentől kezdődött a görög uralkodók dinasztiája. Bár Kleopátra maga nem egyiptomi származású, nagyon jól ismerte a nyelvet és elfogadta az ország számos szokását.
3 A salemi boszorkányokat nem elégették.
A salemi boszorkányok legendája, a hozzájuk kapcsolódó boszorkányperek és a boszorkányégetés fogalma valószínűleg mindannyiunk számára ismerős. Számos könyv és film foglalkozott vagy tett említést a témáról – valószínűleg ennek köszönhető az, hogy téves legenda indult útnak vele kapcsolatban.
A salemi boszorkányperek egy valóban megtörtént történelmi esemény volt, ahogy az is igaz, hogy valóban kivégezték őket, de a mendemondákkal ellentétben nem megégették, hanem felakasztották őket.
4 Nem Benjamin Franklin találta fel a villamosenergiát.
1752-ben Benjamin Franklin előterjesztett egy hipotézist, miszerint a villámokat ugyanolyan elektromosság alkotja, mint a hétköznapi értelemben vett villamos energiát. Később ezt bizonyították is, így ma már történelmi tényként kezeljük őket.
15 évvel ezután azonban Joseph Priestley, a népszerű angol filozófus már úgy írta a könyvében, hogy Franklin fedezte fel a villamos energiát – tévesen. A 18. század közepén már sokan ismerték a villamos energiát, és maga Benjamin sem állította soha, hogy ő találta volna fel, pusztán egy vele kapcsolatos kísérlet fűződik a nevéhez.
5 J. K. Rowling nem volt munkanélküli, amikor a Harry Potter könyveket írta.
J. K. Rowling élete röviden: segélyen élő egyedülálló édesanya volt, majd megírta a Harry Pottert és meggazdagodott.
Sokan olvashattunk már arról, hogy milyen nehéz és embert próbáló időszakon ment át az írónő, mire rámosolygott a szerencse és fenekestül felfordult az élete. Rowlingnak először akkor fogalmazódott meg a fejében a Harry Potter című regény gondolata, amikor Portugáliában dolgozott angol tanárként. Három évvel később visszatért szülővárosába, egy teljes bőröndnyi Harry Potter jegyzettel. Az elkövetkezendő 5 éven tényleg többször is munkanélküli volt, ám ez idő alatt több munkahelye is volt, a regény megjelenésekor pedig egy iskolában dolgozott, tanárként.
6 Albert Einstein Izrael elnöke lehetett volna.
1952-ben elhunyt Háim Weizmann, Izrael elnöke. Ezt követően az ország miniszterelnöke levelet írt Albert Einsteinnek, amiben felkérte őt, hogy vegye át az ország irányítását. Annak ellenére, hogy a miniszterelnök ígéretet tett a tudósnak, hogy elegendő ideje marad majd a tudományos munkáira, Einsteing visszautasította az ajánlatot.
A tudós azzal magyarázta, hogy bár egész életében fontos tudományos problémákkal foglalkozott, nem rendelkezik ahhoz elég tapasztalattal, hogy embereket irányítson és fontos politikai kérdéseket oldjon meg.
7 Adolf Hitlert az év emberévé választották.
A megalakulása napjától kezdve a Times magazin minden évben kiválasztja azt a személyt, aki az elmúlt 12 hónapban a legnagyobb változást okozta a világban és ennek kapcsán kiérdemelte az „év embere” címet. 1938-ban Adolf Hitler lett ez az ember.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a magazin munkatársai egyet értettek volna a diktátor hatalomra kerülésével vagy az ő céljaival, az „év embere” megnevezésekor ugyanis csak azt veszik figyelembe, hogy ki volt a legnagyobb hatással a világgazdaságra, függetlenül attól, hogy pozitív vagy negatív értelemben.
8 Bónusz: az esküvői jegygyűrűk hagyományát az egyiptomiaknak köszönhetjük.
A házasságkötés jelképévé vált jegygyűrű hagyománya a középkorban kezdett el terjedni – először Európában, majd szépen lassan az egész világon. Nemrégiben azonban kiderült, hogy ez a hagyomány valójában sokkal messzebbre nyúlik vissza az időben, mint ahogy azt mi gondoltuk.
Az elsők ugyanis, akik a szeretetük jeleként gyűrűt húztak egymás ujjaira, az ősi egyiptomiak voltak. Ők is a gyűrűsujjra húzták, és úgy tartották, hogy a gyűrű ereje keresztülhalad a vénán, közvetlenül az illető szívéhez. A gyűrűt először bambuszból, később fából és egyéb tartósabb anyagokból készítették. Az ókori rómaiak szintén átvették ezt a hagyományt, ők azonban már drága fémekből készítették a gyűrűket, így tulajdonképpen a ma ismert jegygyűrűk az ő hagyományaik nyomán indultak útnak.
