Darwin ‘Az ember származása’ c. könyvében egy tucat emberi testrészt megnevezett, amelyre a jövőben nem lesz szükségünk, és szép lassan eltűnik az évszázadok során. A lista akkoriban nem volt teljes, a tudomány mai állása szerint kibővítettük és megmutatjuk, mennyi apró és nagyobb dolog van szervezetünkben, amire már nincs többé szükség.
Testszőrzet
Van még olyan szőrzet a testünkön, aminek hasznát vesszük (a szemöldökünk védi a szemünket az izzadságtól, a hajunk védi a fejünket a sérülésektől) de a legtöbb szőrzet az ember testén már teljesen felesleges.
Orrmelléküregek
Senki nem tudja, miért rendelkezünk velük, azon kívül hogy szépen be tudnak gyulladni. Esetleg annyi funkciójuk lehet, hogy az ember feje könnyebb legyen.
Fül körüli izmok
Bizonyos állatok, például nyulak és kutyák nagy hasznát veszik annak, hogy tudják a fülüket mozgatni. Még az emberi szervezetben is megtalálhatóak ezek az izmok,- ezért tudja néhány ember kicsit megmozgatni a fülét – de semmi hasznuk nincs.
Bölcsességfog
Az ősemberek a korai időkben növényeket rágcsáltak, amihez szükség volt minél több fogra, viszont a Föld mai lakosságának csupán 5 százalékának van meg mindegyik bölcsességfoga. Reméljük ez az első dolog, ami eltűnik az emberi testből – kevesebb fogorvosi számla!
Nyaki borda
Még mindig megfigyelhető az emberek kevesebb mint 1 százalékában. Van, akinek csak a bal-, vagy jobboldalon, és van akinek mindkét oldalon megtalálható ez az evolúciós maradék.
Hosszú tenyérizom
Ez a keskeny, hosszú izom a könyöktől a csuklóig fut, és az emberek 11 százalékából hiányzik. Régen a famászás miatt folyamatosan használatban volt, a mai ember esetleg harcművészetekben vagy hegymászásban hasznosítja.
Szőrmerevítő izmok
A szőrmerevítő izmok az állatokban félelem és támadás hatására aktiválódnak, amitől a szőrök felegyenesednek, nagyobbnak és ijesztőbbnek láttatva tulajdonosukat. Nálunk ez nem igazán vezet látványos eredményre, és a másik funkció (a felborzolt bunda jobban melegít) sem valami hasznavehető az emberi testben..
Féregnyúlvány
Ez az a testrészünk, amely sokaknál begyullad életük során (a köznyelv ezt nevezi tévesen vakbélgyulladásnak). Ez arövidke kis bélnyúlvány manapság már nem lát el funkciót, viszont régen, amikor az emberi étrend javarészt növényekből állt, a cellulóz emésztésében volt szerepe.
Tizenharmadik borda
Legközelebbi ‘csládtagjaink’, a csimpánzok és gorillák egy pár extra bordával rendelkeznek. Az ember 12 párral büszkélkedhet, de a felnőttek nyolc százalékában megtalálható a plusz egy pár.
Lábujjak
Tudósok rájöttek, hogy az ember korábban inkább a lábfeje közepére helyezte az egyensúlyt, a mai ember azonban a talpa belső oldalát használja séta során, és az egyensúly folyamatosan befelé, a nagylábujjunk felé tolódik. A lábujjainknak tehát egyre kevesebb szerepe van az egyensúlyozásban.
Farkcsont
A farokból maradt hátra, amely a legtöbb emlősben megtalálható és az egyensúlyozásban van szerepe. Ez a csökevényes csont az emberekben nem lát el semmilyen funkciót, csupán egy maradvány.
Harmadik szemhéj
A madarak és emlősök közös ősének egy plusz hártyája volt, amellyel a szemét védte és a port söpörte ki. Az emberek szemében az a pici kis rózsaszín ‘csücsök’ emlékeztet erre a plusz testrészre.
Darwin-dudor
A fül peremén található kis dudorról Darwin úgy vélte, hogy őseink hosszú, hegyes fülének árulkodó maradványa.
