Nem valószínű, hogy Sargentini-jelentés elfogadása után nem érkezik majd uniós támogatás Magyarországra, ám a korrupciós veszély miatt néhány tételt visszatarthat Brüsszel.
 
 
Az Európai Parlament által szerdán elfogadott Sargentini-jelentés sokkal inkább egy politikai aktus, közvetlen jogi következményei elvileg nem lesznek Magyarországra nézve rövid távon. Ennek ellenére a magyar államnak járó uniós támogatások, amelyek eddig is késtek, akár további csúszást szenvedhetnek.

A Pénzügyminisztérium adatai szerint az első nyolc hónapban Brüsszel mindössze 183 milliárd forintot fizetett ki abból a 1388,5 milliárd forintból, amit a kormány már el is költött idén.

A magyar kormány ugyanis még évekkel ezelőtt azt az elvi döntést hozta, hogy az uniós pénzeket a lehető leggyorsabban elkölti, ezért azokat még a brüsszeli kifizetés előtt megelőlegezi. Utoljára tavaly decemberben utalt az Európai Bizottság nagyobb összegű támogatásokat – a nyári egyeztetések után úgy tűnik, hogy ez az idén is megismétlődhet. Ám az elmúlt hetekben, már a kormány is kezdett elbizonytalanodni, Varga Mihály pénzügyminiszter egy interjúban tett kijelentéseit úgy is lehet értelmezni, hogy ezek az utalások akár el is maradhatnak az idén.

Elszállt a hiány, veszélyben az államadósság csökkentése

Mivel a kormány megelőlegezte az uniós támogatásokat saját forrásból, ezért az első nyolc hónapban példátlan módon elszállt az államadósság hiánya. A deficit augusztus végére 1646 milliárd forint volt – ami rekordnak számít. A kormány abban bízhatott, hogy ha befutnak az uniós pénzek, akkor a hiány több mint ezer milliárd forinttal csökkenhet egy vagy két lépésben. A hiányt a kormány a megnövelt államkötvény-kibocsátásokkal vagyis az államadósság növelésével finanszírozza, így amíg nem jön Brüsszelből a pénz, addig az államadósság csökkentése sem lehetséges.
Az Európai Parlament döntéséből elvileg nem következik, hogy az Európai Bizottság (EB) leállítaná a készülő utalásokat, de bekövetkezhet egy ilyen forgatókönyv is. Az EB tavasszal több komoly bírálatot fogalmazott meg az uniós pályázatok hazai elbírálásával, a közbeszerzéses ellenőrzésével kapcsolatban; a Bizottság vizsgálata szerint a magyar intézményrendszer a korrupció elleni harc minimális feltételeit sem nagyon teljesíti – értsd, a magyar közbeszerzési rendszer csak nagyon korlátozottan alkalmas az uniós támogatások elosztásra.
Ezek után döntött a Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség úgy, hogy a korábban – Lázár János minisztersége alatt – a közigazgatásból kiszervezett ellenőrzést újra állami kézbe veszik. Vagyis a magyar kormány már nyáron megkezdte a visszavonulást annak érdekében, hogy az uniós támogatások megérkezzenek Magyarországra, és így tehermentesítsék a költségvetést. Ezt a képet rajzolhatja újra a Európai Parlament döntése.
 
 
 
 

 
 
 
 

Nagyon fájhat a pénzcsapok elzárása

A Zoom.hu-nak nyilatkozó szakértők megosztottak a várható következmények megítélésében.

„Hogy a Sargentini-jelentés miatt valóban csúsznának az uniós pénzek kifizetései, amely problémákat okozna a magyar költségvetésben, nem tartom valószínűnek”

– mondta egy neve mellőzését kérő piaci elemző. Hozzátette azonban, egyáltalán nincs meggyőződve arról, hogy ebben a kérdésben igaza van. Megjegyezte, bízik benne, hogy ez nem okoz majd gondokat, mert a nyár közepén volt Budapest és Brüsszel között egy megállapodás, amely alapján megszólalónk arra számít, hogy az ősz során jelentős volumenű uniós pénz fut be Magyarországra. A benyújtott számlák jelentős része ki lesz fizetve, s csak egy kisebb részét tartja vissza az Európai Bizottság a korrupciós ügyek miatt. Hozzátette, véleményét arra is alapozza, hogy a Sargentini-jelentést elfogadó Európai Parlament és a közösségi pénzeket fölött diszponáló Európai Bizottság két „nagyon más intézmény”. Ugyanakkor megérti a félelmeket ezzel kapcsolatban, s lehet vélelmei ellenére mégis összeérnek majd a szálak. Ha mégis így alakulna, akkor ez a „fegyelmezés nagyon brutálissá válhat Magyarország számára”.
Egy másik, szintén neve mellőzését kérő stratéga is annak adott hangot, hogy a jelentés elfogadása miatt a pénzek bürokrácia útvesztőiben való visszatartása talán túlzott félelem. Ő azonban azt már egyáltalán nem zárta ki, hogy lesznek olyan tételek, amelyek nehezebben találják meg az utat a Magyarországra. És már „ez is lehet kavics a cipőben”. Ebben az esetben ugyanis a tervezettnél valóban jobban kellene pörgetni a honi kötvénykibocsátást, ami a következő hónapokban – a most prognosztizálható emelkedő hozamkörnyezet miatt is – csak drágítaná a hazai költségvetés finanszírozását.

„Hogy ez pontosan milyen hatással lenne az államadósságra, azzal nehéz kalkulálni, de bizonyosan nem tenne jót a kormány adósságcsökkentési terveinek”

– fogalmazott. Mindez azért lenne kínos, mert a magyar adminisztráció egyre többet beszél egy újabb lehetséges hazai felminősítésről. Ennek feltételeként azonban a nagy hitelminősítők, több egyéb más mellett az államadósság csökkentésének gyorsításáról beszéltek korábbi elemzéseikben. Ebben a helyzetben pedig ennek teljesítése bajossá válhat.

Pénzköltésben már Európa-bajnokok Orbánék, de Brüsszel nem (nagyon) fizet

Pénzköltésben már Európa-bajnokok Orbánék, de Brüsszel nem (nagyon) fizet Sajátos rekordot valósított meg a kormány az uniós támogatások elköltésében: csúcsra járatta a pénzköltést, miközben a pénzlehívásban a leggyengébbek között teljesít – derül ki az Európai Bizottság számaiból. Nagyon jól áll Magyarország a 2014-2020 között érkező uniós támogatások elköltésével, a keretet már 100,4 százalékban elköltötte – miközben a pénzek nem nagyon érkeznek Brüsszelből.

 
 
 
 
forrás: zoom.hu