Február eleje óta egymás után immáron tízszer drágult az üzemanyag, év elejétől pedig a benzin literenkénti ára bő 50, a gázolajé pedig több mint 40 forinttal emelkedett. Így értünk el oda, hogy mindkét üzemanyagtípus átlagára 420 fölé került (sőt, szerdán újabb 6-6 forintos emelés várható), elvétve találunk az országban olyan kutat, ahol 400 forintnál olcsóbban tankolhatunk benzint, a legdrágább kúton pedig a holtankoljak.hu adatbázisa szerint már a 480 forintot közelíti a 95-ös benzin és a gázolaj ára is.

Nincs egy éve sem – tavaly május elején – még 280 forint alatt volt a benzin átlagára. Hogyan jutottunk ide, és még meddig drágulhat az üzemanyag?

A koronavírus-járvány első hulláma idején összeomlott az olajkereslet a világban, a kínálat pedig nem tudott ehhez olyan gyorsan, rugalmasan alkalmazkodni, volt olyan nap (április 20-án), amikor az amerikai típusú nyersolaj ára mínuszba ment. (Pontosan a májusi határidős ár ment mínuszba, mivel a tárolók és a tankerek is tele voltak, nem volt kinek eladni az olajat, sok amerikai olajlelőhely messze is van az óceántól, a szállítási költségek is magasak voltak, így már az olajtermelők fizettek, hogy csak vegye át valaki tőlük az olajat.)

Most pedig már 70 dollár környékén van egy hordó nyersolaj ára, a nagy elemzőházak pedig úgy látják, hogy hamarosan a 75 dollárt, év végére pedig a 80 dolláros árszintet is elérheti – emlékeztet a holtankoljak.hu. Sőt, másfél év múlva már a 100 dolláros ár is elképzelhető  a becslések szerint.

Az olaj nemzetközi árának szárnyalása mögött több tényező húzódik meg – mondja Gaál Gellért, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető részvényelemzője. A világ olajtermelésének közel felét lefedő, arab világbeli és fejlődő országokat tömörítő szervezet, az OPEC, valamint Oroszország tavaly május óta erőteljesen menedzselik az olajkínálatot. Az addig felgyűlt készleteket folyamatosan apasztotta a kínálat visszafogása, ezért az ár egyre feljebb ment, a tartalékok pedig mérséklődtek. A céljuk az volt, hogy a kitermelés-kereslet havi egyenlegét deficitben tartsák, így a fennálló készleteket csökkentsék.

A piac egy világgazdasági ciklus fellendülő szakaszát árazza, arra számítanak a szereplők, hogy nemsokára véget ér a járvány, vagy legalábbis kordában lehet tartani a koronavírust, az oltások előrehaladása után újra sokan szeretnének külföldre utazni, a kényszerből vagy a bizonytalanság miatt félretett vagy a kormányok által nekik támogatásként juttatott pénz egy részét el kívánják költeni. A piaci árképzésnek masszív alapja az a várakozás, hogy a légiforgalom erőre fog kapni, önmagában ez is megnöveli a keresletet a nyersolaj iránt.

Nincs persze kizárva a 100 dolláros hordónkénti olajár, de ahhoz, hogy ez így is legyen, másnak is teljesülnie kell:

• Kérdés, hogy az amerikai palaolaj-kitermelés hogyan tud reagálni a 60 dollár fölé emelkedett olajárra. Az utóbbi 5 évben az éves olajkereslet-növekedést nagyrészt a palaolaj-kitermelők képesek voltak kielégíteni, most viszont változhat a helyzet, nem biztos, hogy a korábban jól működő rendszer ismét úgy fog reagálni, mint a múltban – magyarázza Gaál.
• Az új amerikai elnök környezetvédelmi szigorításokat vezetett be, ez pedig a kitermelés drasztikus felfutása ellen hat.
• A palaolaj-termelő cégek részvényesei megelégelték a féktelen növekedést és a részvényárfolyam folyamatos erodálódását, osztalékot, részvény-visszavásárlást követelnek, ami szintén a beruházásoktól fog pénzt elvonni, limitálva a kitermelés növelését.
• Az indiai felső-középosztály is egyre erősebb keresletet támaszt az olaj iránt – sorolja az elemző, milyen tényezők játszanak szerepet az olajár alakításában.
• Az sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy 13 éve nem költöttek ilyen keveset olajipari beruházásokra, mint mostanában. Ez azért fontos, mert az olajkutaknak van természetes hanyatlása, évente átlagosan 5 százalékkal kevesebb nyersolajat ad egy-egy kút, vagyis  önmagától ennyivel csökken az olajkínálat. Amennyiben ezt nem pótolják, nincsenek a korábbi szintet elérő beruházások, úgy szükségszerűen a kínálat mérséklődése az árat felfele hajtja.

Az elektromos autózás terjedése pedig nem fogja drasztikusan és azonnal mérsékelni az olajkeresletet.

Egy szó, mint száz: ha ezek a tényezők mind egy irányba mutatnak, akkor benne van a pakliban, hogy akár 100 dollár fölé is szúr a nyersolaj világpiaci ára, de ez inkább csak rövid ideig valószínű. Esélyesebb, hogy a volatilitás nő meg, vagyis változékony lesz az ár – mondja a Concorde Értékpapír szakértője.

Hogy ez pontosan hogyan fog lecsapódni a hazai üzemanyagárakban, az is több dologtól függ. A nyersolaj árát dollárban jegyzik, ezért ha a forint gyengül a dollárral szemben, önmagában ez is dráguló benzint és gázolajat eredményez a hazai kutakon. De nem egy az egyben gyűrűzik át a nyersolaj árának változása a hazai üzemanyagárakba változatlan dollár-forint árfolyam esetén sem, mivel az üzemanyagárnak van a világpiaci ártól nagyban független összetevője is: a jövedéki adó benzin esetében 120 vagy 125 forint literenként (attól függ, hogy a világpiaci ár 50 dollár alatt van vagy felette), a gázolajnál 110 vagy 120 forint. Létezik egy pár forintos készletezési díj is, ezek lényegében fixnek tekinthetők. (Van még kiskereskedői és nagykereskedői árrés, de ezek jócskán elmaradnak a 27 százalékos áfától.)

Amennyiben 75 dollárra ugrana a nyersolaj ára, még akkor is szinte biztosan 450 fölé menne a benzin átlagára, ha a forint nem gyengülne a dollárral szemben. De a forint pár nap alatt érdemben gyengült a dollárhoz képest, 300-as szintről 310 forintra szaladt a dollárárfolyam.

forrás: 24.hu