Érdekes, Történelem

15+ tény az ókori rómaiak életéről, amik még egy történelemtanárt is meglephetnek

Az „ókori Róma” hallatán legtöbbünknek azonnal a Colosseum, a gladiátorok és a hófehér tógában sétáló patriciusok jutnak az eszünkbe. Arról azonban ritkán esik szó a történelemórákon, hogy pontosan hogyan is éltek ennek a különleges civilizációnak a tagjai. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy az ókori római kultúra meglehetősen specifikus volt, ezért az elmagyarázásuk egész tanórát venne igénybe. Furcsa mód azonban a sok ókori kulturális jellemző között azért vannak olyanok is, melyek egy modern ember számára is teljesen érthetők.

 

 

 

  • A gazdag rómaiaknak saját házuk vagy villájuk volt, a szegények azonban bérházakban éltek. Az ilyen épületeket egymás szomszédságában állították fel – hasonló elv alapján, mint ahogy a modern lakótelepeket építik.

Római albérletek

  • Az ókori Rómában a felszabadított rabszolga állampolgár lett, de nem szerzett teljes szabadságot. A kegyelemért cserébe ingyen kellett szolgálnia az egykori gazdáját, rá kellett szavaznia a választásokon, a nyilvános helyeken kísérnie kellett őt, és a megszerzett vagyonának egy részét rá kellett hagynia. Ha ezen feltételek bármelyike nem teljesült, a szabad ember ismét rabszolgává válhatott. Az ilyen emberek gyermekei egyébként már teljesen szabad állampolgárokként születtek.
  • A birodalom idején Róma valódi metropolisz volt – több mint 1 millió ember otthona volt.
  • A császárok minden ismert méregből bevittek egy kis mennyiséget a szervezetükbe naponta, annak érdekében, hogy ezáltal immunissá váljanak a mérgező anyagokkal szemben.

Julius Caesar

  • Az apát családfőnek tekintették, és a házában teljesen irányítása alatt tarthatta az ott élő emberek életét. Távollétében a legidősebb fiú gyermek vette át a szerepét.
  • Az ókor Rómában gyorséttermek is működtek – ezeket termopolnak hívták. Az emberek a pultnál rendeltek, és az ételt hazavihették magukkal. Sok termopolban az ételek közvetlenül a pultra voltak téve, az emberek pedig innen választhattak maguknak, kicsit úgy, mint ma egy önkiszolgáló étteremben. A felsőosztály tagjai lenézték az ilyen éttermeket és az odajáró embereket, ezért ezeknek a gyorséttermeknek az vendégköre főként az alacsony jövedelemmel rendelkező emberekből állt.

Ókori római gyorséttermek

  • Az ókori Rómában először jelent meg az a gyakorlat, hogy vásárlás után az emberek visszavihették a boltba, ha nem tetszett nekik a termék vagy nem vált be, és visszakapták annak árát, vagy levásárolhatták.
  • Az ókori rómaiak hozzánk hasonlóan 24 órára osztották fel a napokat. Maguk az órák azonban nem voltak megszabva: 12 órára osztották a hajnaltól szürkületig tartó időt, majd 12 órára az éjszakát. A nappali órák változó hozza miatt egy óra a nyári időszakban 75 percből, télen pedig 45 percből állt.
  • A rómaiak találták fel (az amfiteátrumok építéséhez) azt a dizájnt, amit az emberiség a mai napig használ a stadionok és színházak építéséhez.



Római vécépapír

  • WC-papír helyett a rómaiak botra rögzített szivacsot, úgynevezett xylospongium-ot használtak.
  • Az ókori rómaiak a kezükkel ettek. Az étkezés után az emberek számára teljesen normális volt, hogy a kezüket a rabszolgáik hajába törölték.

Ókori róma nyilvános wc

  • I.u. 86-ban Titus római császár vízzel töltette fel a Colosseumot, hogy tengeri csatákat rendezhessen benne. Ugyancsak ő volt az, aki elrendelte, hogy tanítsák meg úszni a bikákat a közönség szórakoztatása végett.
  • Az ókori római bevásárlóközpontban a Traianus vásárcsarnokban több mint 150 magán üzlet, több tucat vendéglő és élelmiszerbolt volt – épp úgy, mint a ma használatos plázákban.

Ókori római bevásárlóközpontok

  • Az ókori Rómában a bűnözőket a Colosseumban vadállat-harccal, például oroszlánnal vívott párharccal büntethették. Ezt a büntetést rótta ki egyszer Gallienus római császár az egyik helyi kereskedőnek, aki hamis ékszereket adott el az uralkodó feleségének. Amikor a csaló kereskedő az arénában állt, oroszlán helyett egy csirke szaladt ki a ketrecből, hangos nevetést okozva ezzel a közönség sorai között. Gallienus császár így kommentálta: „Egész életedben megtévesztetted az embereket. Most téged tévesztettek meg.” – majd hazaküldte a kereskedőt.
  • A felfelé mutatott hüvelykujj nem jelentett kegyelmet. Valójában ez a gesztus épp ellenkezőleg, azt jelentette, hogy a harcos nem marad életben. Bármelyik irányba (lefelé vagy felfelé) mutató hüvelykujj azt jelezte, hogy a legyőzötteknek el kell hagyniuk a világunkat. Ahhoz, hogy valaki kegyelmet kapjon, az uralkodónak ökölbe kellett szorítania a kezét.

Ókori róma hüvelykujj

  • Az ókori rómaiaknak nem volt keresztnevük. Csak családnevük volt, és az alapján kaptak nevet. Például aki a Juliev családba született, azt Júliának hívták. Ha egy családban több lány is volt, akkor sorszámokat adtak a nevükhöz: secunda (második), tertia (harmadik), stb.
  • Az ókori Rómában a gladiátor arénák közelében állati zsírokból és gladiátor verejtékből készült kozmetikumokat árultak, amik nagyon népszerűek voltak a hölgyek körében.

Ókori római gladiátorok

  • Az ókor Rómában a nagy szem és a hosszú szempilla volt a divat. Sokan úgy tartották, hogy a nők szempillája a heves nemi élet miatt hullik ki idővel, ezért a nőknek mindig fontos volt dús szempillákat villantaniuk, ha ki szerették volna hangsúlyozni a tisztaságukat.
  • Az ókori Róma legnagyobb ünnepe a Szaturnália volt – egy fesztivál a mezőgazdaság Istenének, Szaturnusznak a tiszteletére. Ezen a napon a rabszolgák szabadságot kaptak. Egyes források szerint ilyenkor együtt vacsoráztak a gazdáikkal az ünnepi asztalnál, mások szerint a rabszolgák ettek először, sőt olyan állítások is léteznek, hogy a gazdáik terítettek meg nekik és szolgálták ki őket ezen a napon. Ezen a napon egyébként a rabszolgák szabadon kritizálhatták a gazdáikat úgy, hogy nem kaptak érte büntetést.

forrás




VÉLEMÉNY, HOZZÁSZÓLÁS?