Érdekes, Külföld

Egy fekete izzólámpa, ami több százezer ember életét mentette meg a második világháborúban

1939. szeptember 1-jén a német csapatok átlépték Lengyelország határát, amivel megkezdődött az emberiség történelmének legnagyobb és legvéresebb háborúja, a második világháború. Két nappal később Nagy-Britannia, Ausztrália, Franciaország és sok más ország is háborút hirdetett Németország ellen, melynek katonái a 6 évig tartó háború során becslések szerint 50-85 millió ember életet ontottak ki. Ez a szám vélhetően még magasabb lett volna, ha nem lát napvilágot egy meglehetősen szokatlan, ám mégis praktikus izzó.

 

 

 

1939 júliusának elején az Egyesült Királyságban kiadták az ún. 2. számú tájékoztató lapot, mely az éjszakai bombázások során alkalmazott biztonsági intézkedéseket írta le, vagyis azt, hogy mit kell tenniük a polgároknak, hogy a lehető legnagyobb biztonságban legyenek otthonaikban. Ekkor már mindenki számára érezhető volt a háború előszele, az Egyesült Királyság pedig készen állt a háborúra.

Az Egyesült Királyság teljesen elsötétült

A biztonsági intézkedéseket nemcsak a polgárok, de a boltok és vállalkozások tulajdonosai is betartották. A gyárak üvegtetőit például fekete színűre festették, a házak ablakait pedig átláthatatlan anyagokkal fedték le. Az egyetlen problémát a bejárati ajtók jelentették, melyeken be és kijáratkor óhatatlanul is kiszűrődött a fény az utcára. Ennek kiküszöbölése érdekében a házak tulajdonosai egy extra ajtót szereltek fel a bejárati ajtón belülre, hogy az meggátolja a házból kiszűrődő fények terjedését, amíg valaki be- vagy kilépett a házból.

A teljes elsötétülés azonban számos gyalogos gázolást eredményezett, mivel éjszakánként nem csak a gyalogosok, de még az autók is kivilágítatlanul közlekedtek. A balesetek elkerülése érdekében az autók sebességét 33 km/h-ra korlátozták, az úttestek széleit pedig fehér színűre festették.

A fekete izzólámpák

Az 1930-as években feltalált fekete lámpák nem különböztek a szokásosaktól, egyetlen apróságot leszámítva: hogy az egész lámpa külseje feketére volt festve, így a fény csak és kizárólag az alján lévő apró lyukon keresztül tudott távozni. Az ilyen izzók egy keskeny fénysugarat bocsájtottak ki, mely halványan ugyan, de megvilágította a szobát, amely így éppen elég volt ahhoz, hogy a fényénél házimunkát lehessen végezni, de semmi ne látszódjon belőle a házon kívülre.

Az 1940 augusztusában kezdődő Egyesült Királyságot sújtó éjszakai légicsapások miatt minden lakosnak résmentesen be kellett húznia a függönyöket és minden izzóját fekete izzólámpával helyettesítenie, hogy még véletlenül se szűrődjön ki semmi fény a házakból. A közönséges izzólámpák aligha lettek volna képesek ellátni ezt a feladatot: a fényük nemcsak az apró réseken, de még akár a vastagabb függönyökön is átütött volna.

A cél elég egyértelmű volt, vagyis hogy a német pilótáknak minél nehezebb legyen célpontot találniuk az éjszakai bombázásokhoz. A britek nem csak otthonaikban, de a vasútállomásokon és a hivatalos intézményekben is ilyen lámpákat használtak, hogy megvédjék városaikat az éjszakai bombázásoktól.

Az Egyesült-Királyság városainak éjszakai bombázása hivatalosan 1940. augusztus 12-én kezdődött, és csak a nyár utolsó hónapjában több mint 1000 életet követelt. Volt olyan, hogy egyetlen éjszaka alatt 430 ember vesztette életét Londonban az éjszakai bombázások következtében. Bár az emberveszteség így is hatalmas volt, a szokatlan, ám céljuknak megfelelő fekete izzók nélkül valószínűleg ez a szám még magasabb lett volna.

Az Egyesült Királyságban csak 1945. április 30-án, Adolf Hitler öngyilkossága után kezdték el visszacserélni az izzókat a korábban megszokott típusokra.

forrás




VÉLEMÉNY, HOZZÁSZÓLÁS?