Érdekes, Külföld

Kína már 173 millió kamerával és arcfelismerő technológiával figyeli saját polgárait

Mesterséges intelligenciát használnak például az ujgur kisebbség nyomonkövetésére. Aki gyanússá válik, könnyen átnevelő táborokban találhatja magát.

 

 

 

A Wired az ujgur kisebbség tagjainak esetein keresztül mutatja be az egyre kifinomultabb pekingi módszereket.

Egy hotani fiatalasszony 2013-ban letöltötte a WeChat nevű közösségi üzenő alkalmazást. Nem sokkal később Nurjamal Atawulát barátai arra figyelmeztették, hogy a kormány nyomon követheti őt az applikáció segítségével.

Először nem akarta elhinni, de három évvel később a rendőrség elkezdett rendszeres házkutatásokat tartani otthonában, férjét többször is előállították, és közölték vele, hogy gyanús a WeChat-tevékenységük.

Végül úgy döntöttek, hogy Törökországba költöznek. Aznap, amikor Atawula elutazott, férjét letartóztatták, Törökországba érkezésekor telefonja elnémult, és mire megjavíttatta, összes barátja és hozzátartozója törölte őt a WeChat oldaláról. Féltek, hogy a kormány megbünteti őket a kapcsolattartás miatt. Gyakorlatilag minden összeköttetése megszünt az otthoniakkal, teljesen magára maradt Isztambulban. Jelenleg is egyedül él a török metropolisz Zeytinburnu negyedében, amely a törökországi ujgur közösség otthona.

Az ujgurok az egykori Selyemút mentén fekvő, nyersanyagokban gazdag északnyugat-kínai Hszincsiang tartomány muszlim őslakosai. A területet 1949-ben kebelezte meg a kommunista rezsim.

 

 

 

 

 

 

2009-ben véres etnikai zavargások törtek ki a tartomány fővárosában, Ürümcsiben. A rendőrség zárlat alá vette a várost, lekapcsolta az internetet és a mobiltelefon-szolgáltatást.

Ez volt a kezdete az ujgur lakossággal szembeni digitális ellenőrzési politikának.

Amikor 2011-ben a kínai Tencent szolgáltató óriás elindította a WeChat-et, az ujgur közösség fellélegzett. Addig még sosem volt lehetőségük így használni a közösségi médiát, és a társadalmi különbségeken átlépve nyíltan megvitattak mindent, a politikától a valláson át a zenéig. 2013-ban már egymillió ujgur használta az applikációt. 2014 májusában azonban a kínai kormány egy olyan ellenőrző egységet állított fel, amelynek az alkalmazás „helytelen használatát” kellett kiszűrnie.

Az ujgurok megfigyelését nem korlátozták okostelefonjaikra. Egy szintén Törökországban élő, a cikkben Mijit néven szereplő nő felidézte, hogy

2013-ban találkozott először az arcfelismerő technológiával.

A rendőrségen dolgozó fivére egy napon egy mobilnál alig nagyobb eszközzel tért haza. Lefényképezte az arcát. Az eszköz azonnal mindenféle információt kidobott róla, köztük a lakcímét. Fivére figyelmeztette, hogy ezt a technológiát hamarosan bevezetik egész Hszincsiangban.

 

 

 

 

 

Miután Mijitet rendszeresen otthonában zaklatta a rendőrség, Törökországba költözött. Amikor 2015-ben hazalátogatott, látta, hogy ugyanilyen eszközt használnak minden rendőri ellenőrző pontnál. Azonnal lefényképezték őt, amint leszállt a buszról Ürümcsiben, de ugyanígy „üdvözölték” a szupermarketek, kórházak és más nyilvános helyek bejáratánál.

Egy, ma ugyancsak Zeytinburnuban élő üzletasszonyt, Aminát Ürümcsiben őrizetbe vették, és a legkülönbözőbb arckifejezéseket követelték tőle, amelyeket nyilvántartásba vettek, sőt, még DNS, vér, és hangmintákat is kellett adnia.

Egy közlekedési hírt kellett felolvasnia, háromszor, hogy eltárolhassák a hangját.

A hangelismerő programért a kínai mesterséges intelligencia-óriáscég, az iFlytek felel. Ez a vállalat tartja kezében ennek az iparágnak a 70%-át. A cég, amely irodát nyitott a Sziliciumvölgyben, nem is titkolja honlapján, hogy „a közbiztonsági minisztérium irányításával a közbiztonság és a hatósági azonosítás új eszközein dolgozik.”

Kína-szakértők szerint Hszincsiang ma a világ egyik legszigorúbban ellenőrzött területe. Ürümcsiben 2016 óta több mint 160 ezer kamerát helyeztek el. A következő évben a tartományban több mint 100 ezer közbiztonsággal összefüggő állást hirdettek meg, a biztonsági kiadások pedig 8,6 milliárd dollárral, vagyis nagyjából 2500 milliárd forinttal nőttek. A biztonsági beruházások Kínában 2017-ben elérték a 197 milliárd dolláros rekordot, ami 56.000 milliárd forintot jelent.

Jelenleg 173 millió kamera figyeli a kínai polgárokat. A kormány a közeljövőben már a „kulcsfontosságú közterületek” 100%-os lefedését tervezi.

Akit gyanúsnak találnak, az könnyen átnevelő táborokban találhatja magát. Egy 2018-as ENSZ jelentés szerint egymillióra tehető a titkos internáló táborokban fogva tartott ujgurok száma. Kína kezdetben e táborok létezését is tagadta. Aztán 2018 októberében bejelentették, hogy „oktatási és szakképzési programot” indítottak, és hoztak egy törvényt, amely legitimizálta az úgynevezett „oktatási központokat.”

Az 54 éve Gulbahar Jalilova, egy kazahsztáni ruhakereskedőnő egy év három hónapot töltött az ürümcsi táborokban, jelenleg ő is Isztambulban él. Pénzmosással vádolták. Azt mesélte, egy 7×4 méteres cellában zsúfoltak össze legalább 50 nőt. A letartóztatottak között voltak, akiket azért börtönöztek be, mert letöltötték a WhatsApp-ot, amelynek használata Kínában tilos, vallásos tartalmat vagy pedig ismert ujgur tudósok telefonszámát találták meg telefonjukban.

Cellájukat mind a négy oldalról kamera figyelte. Azt mondták nekik, azért, hogy a pekingi vezetők láthassák őket.

 

 

 

 

 

 

Egy monitort is felszereltek a cellába. Ezen Hszi Csin-ping beszédeit játszották. Bűnbánó leveleket kellett írniuk. Köszönetet kellett mondaniuk benne a pártnak, és meg kellett ígérniük, hogy megváltoznak.

VIDEÓ: ilyen egy kínai átnevelőtábor





A táborokról az ujgurok egyfajta különleges kóddal kommunikálnak a WeChaten. Emojikat használnak. A lekonyult rózsa azt jelenti, hogy valakit letartóztattak. Egy sötét hold jelzi a táborokat. Egy Nap-emoji azt mondja: „Élek”, egy nyíló virág pedig azt, hogy „szabadon engedtek”.

 

 

 

 

forrás



►► HA TETSZETT A CIKK, KÉRJÜK LÁJKOLD ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! ❤ KÖSZÖNJÜK!



VÉLEMÉNY, HOZZÁSZÓLÁS?