Hírek, Külföld

Kitörhet a háború Oroszország és Ukrajna között

Az oroszok nekitámadtak az ukránok hadihajójának, összeül az ENSZ, hadiállapotot hirdethetnek Ukrajnában.

 

 

 

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa sürgősséggel összeül hétfőn, hogy megtárgyalja az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktus fejleményeit.

Az ügy előzménye, hogy vasárnap egy orosz határőrhajó szándékosan nekiment egy terv szerint haladó ukrán hadihajónak. Az odesszai kikötőből három hadihajó indult el, a Kercsi-szoroson át az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol kikötője felé tartottak. Útjukat a nemzetközi szabályok szerint előre bejelentették.

Ezen a videón jól látszik, mi történt pontosan:

 

 

 

Az AFP hírügynökség diplomáciai forrásokra hivatkozva hétfőre virradóra jelentette, hogy mind az orosz, mind az ukrán képviselet kezdeményezte, hogy tartson rendkívüli ülést az ENSZ Biztonsági Tanácsa.

Porosenko ukrán államfő ezután azt közölte: kéri a parlamentet, hogy hétfőn rendkívüli ülésen vitassa meg a hadiállapot bevezetésének kérdését. Szavai szerint az ukrán hajókkal szembeni vasárnapi agresszió alapján nem zárható ki, hogy Oroszország más, köztük szárazföldi műveletekre készül Ukrajna szuverenitása és területi épsége ellen – írta a 444.hu.

Az államfő szerint a hadiállapot bevezetése nem jelent hadüzenetet. „Semmiképpen sem jelenti azt, hogy Ukrajna bármilyen támadó műveletet készülne végrehajtani. Ukrajna senkivel sem akar háborúzni. A hadiállapotot kizárólag védelmi céllal vezetjük be” – hangsúlyozta.

Az MTI szerint Ukrajna az incidenst a nemzetközi jog megsértésének és katonai agressziónak minősítette, Oroszország álláspontja viszont az, hogy az ukrán fél provokálta ki az egészet.

 

 

 

 

 

De mi ez az egész? És miért?

Az Azovi-tenger fekvése miatt gyakorlatilag megoszthatatlan a két ország között. 2003-ban Ukrajna és Oroszország aláírta azt az egyezményt, amely szerint a vízfelületet közösen ellenőrzik, s azon szabadon haladhatnak a kereskedelmi- és a hadihajók – írja elemzésében a hvg.hu. Bár a Vlagyimir Putyin orosz és Leonyid Kucsma – akkori – ukrán elnök által aláírt egyezményben még a két nép történelmi testvériségéről esett szó, a megállapodásban foglaltakat Moszkva egyoldalúan értelmezi, s úgy kezeli a Kercsi-szorost – amelyet a Krím 2014-es elfoglalása miatt most már mindkét oldalán Oroszország területe határol – mint kizárólagos orosz területi vizet.

A hvg.hu elemzőkre hivatkozva azt írta: Moszkvának több célja is lehet a válság eszkalálásával. Az egyik az ukrán gazdaság válságának tovább mélyítése, hiszen Mariupolban és Bergyanszkban tízezrek élnek közvetlenül a kikötőkben, illetve a tengeren végzett munkából. A másik az lehet, hogy Oroszország megpróbálhatja teljesen bekebelezni az Azovi-tenger nagy részét, és csak a közvetlenül a part menti vizeket hagyná meg Ukrajnának, amivel teljes egészében bezárná a tengeri kijáratokat Kelet-Ukrajna előtt.

2014 óta tart ez a válság

Oroszország 2014-ben magához csatolta a Krím-félszigetet. Ukrajnában 2014. februárjára összeomlott Viktor Janukovics akkori elnök hatalma, az elnök február 22-én elmenekült Kijevből, ahol átmeneti kormány került hatalomra. Moszkvában az eseményeket úgy értékelték, hogy reális veszéllyé vált az új, nyugatbarát ukrán kormány csatlakozása a NATO-hoz. Ez pedig kritikus lett volna Oroszország katonai biztonsága szempontjából – írta korábbi elemzésében a 444.hu Oroszország-szakértője.

2014. február 22-23-a éjszakáján Vlagyimir Putyin orosz elnök összehívta a Nemzetbiztonsági Bizottság rendkívüli ülését, ahol az a döntés született, hogy katonailag meg kell szállni a Krímet. A döntésben kizárólag katonai biztonsági megfontolások játszottak szerepet. A lehetséges külpolitikai, gazdasági és egyéb következmények, ha mérlegelték is őket, nem befolyásolták a végeredményt.

 

 

 

 

forrás



►► HA TETSZETT A CIKK, KÉRJÜK LÁJKOLD ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! ❤ KÖSZÖNJÜK!




VÉLEMÉNY, HOZZÁSZÓLÁS?